Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 9. (Budapest, 2009)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Vadászi Erzsébet: Esterházy-bútorok a Fügedi-leltárak tükrében

val (1758-1841), akit Párizsban ismert meg. 1802 decemberétől ugyanis fél évre a francia fővárosba utazott, ahol a legújabb kutatások szerint házat is vásárolt, melynek alaprajzát a családi levéltárban őrzik. Ekkor és innen datálódik kapcsolata nemcsak a neves építésszel, hanem Josef Fischer bécsi rézmetszővel, képtárának későbbi szakértőjével is. Barátaival otthonosan mozoghattak művész és műkereskedői körökben, járhattak talán a Vivienné utcában is Martin-Eloy Lignereux üzletében. Moreau és Fischer közvetítésével ekkor, s további francia útjain bútorokat is vásárolhatott átépítendő kismartoni kastélyába. így kerülhetett tulajdonába Lignereux jelzett konzolasztala mellett két kis mahagóni bútor: egy levelesládika és egy varróasztalka is.

9 A mahagóni fából való leveles láda (coffre a papier, 6. kép) hasábos, megemelt talapzaton nyugszik, urna formájú, tetején két henger között bedobó nyílással, amely a ládatest teljes szélességében végigfut. Belseje jávorfával borított, kulcslyukpajzsa, veretei is hiányoznak, lappanganak. Családi hagyomány szerint ezt a kis ládikát tulajdonosa „feldobta a szekérre és a csatába is magával vitte, kulcsra zárva ebben tartotta fontos iratai mellett ellenfele hadszínterének térképét is, hiszen a küzdelem helyét Esterházy generálisnak jobban kellett ismernie, mint ellenfelének, Napóleonnak".

10 Ez a fajta tároló kisbútor típus, francia eredetű. Napóleon és feleségei Josephine Bonaparte és Mária Lujza hagyatékában jelenlegi ismereteink szerint három, ún. coffre, v. serre papier volt, mindhármat „Martin Guillaume Biennais, Orfèvre de S.M. 1 Impéreur et Roi a Paris" jelezte. Josephine lád'kái jelenleg a Malmaison-i kastélyban, illetve a párizsi André Jacquemart Múzeumban vannak. Kalandos sorsa lett viszont Mária Lujza papírládájának. Mária Lujza Habsburg főhercegnő, francia ex császárné, miután elvált Napóleontól, a már említett gróf Neipperg Ádám felesége lett. Fiuk, Vilmos (1821-1895) Ferenc József császár engedélyével 1864-ben nevének olasz fordításával felvehette a Montenouovo nevet és hercegi rangra emelkedett. Unokájuk Montenuovo Alfréd herceg 1898-ban Bécsben kiállította nagyanyja relikviáit az 1815-ös bécsi-kongresszusról szóló bemutatón. Eduard Leisching: Der Wiener Congress, Wien, 1898. kötetében közli Mária Lujza tolltartójának és „papírkosarának" (Papierkorb) fényképét is, amely egyezik Mme Ledoux-Lebard francia szerző

11 Maria Lujza serre papierjára vonatkozó forrásadatával. A II. világháború idején Mária Lujza ládikája még a család tulajdonában volt. 1945 január végén Montenuovo Nándor herceg 7 ládát helyezett letétbe a Pesti Első Hazai Takarékpénztár Deák Ferenc utcai páncélterébe, az I. sz. ládában volt a N(apoleon) I(mperator) R(ex) monogramos papírkosár, amely a további hat láda tartalmával együtt ma már sajnos háborús veszteségként könyvelhető el.

12 9 VADÁSZI E. 2007. 35-42. pp. Vadászi, op. cit. Kat. no. 37, 38. Fügedi szám: LX/ 50 és 63. 10 Galánthai Herceg Esterházy Antal szíves közlése. 11 LEDOUX-LEBARD, D. 2000. 83-84. pp. 12 MRAVIK L. 1998.98-99. pp. 6. kép Ix'veíes ládika, v. térképtané) úti láda, francia, 1800—1810. Bp. Iparművészeti Múzeum. Fügedi, LX/6.1