Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Pásztor Andrea: Az első magyarországi „Hangversenyhárfa gyár". Egy elfeledett hangszerkészítő nyomában

közül a legtöbb információval a Lenhardt halálát követő hagyatéki perek iratai szolgáltak.

3 (1. kép) Lenhardt János és első hangszerkészítő üzeme Lenhardt János 1880. december 23án született

4 a Nagykikinda (Torontál vármegye) melletti, alig ezerfős, német nemzetiségű Mollyfalván.

5 Nyolcéves korától több hangszeren játszott egy gyermekzenekarban, tizenhárom éves korától Szegeden, Braun Jánosnál tanulta a hangszerkészítés mesterségét.

6 Braun János 1882-ben kezdett önálló ipart, és bár kezdetben csak a „faszakmában" volt jártas, hangszerüzletében fémhangszereket és cimbalmokat is árult, amelyeket feltehetőleg egy budapesti cégtől szerzett be.

7 Lenhardt ezt a mintát követhette, amikor 1903-ban hangszerkészítő céget alapított Pécsett. Műhelye mellett hangszerkereskedést nyitott, üzletét magyar és német nyelven hirdette. (2. kép) Lenhardt hangszerkészítő üzemével kapcsolatban az egyik legnagyobb talány, hogy milyen hangszertípusokat készített. Amikor hangszerkészítésről beszélünk, korántsem egyértelmű fogalmat használunk. A hangszerkészítő akkor űzi mesteri fokon iparát, mikor teljes egészében maga készíti hangszerét. Tulajdonképpen ezt nevezik mestermunkának. Lenhardt hagyatékában két ilyen hangszertípust találunk: a mesterhegedűt és a mesterhárfát - az utóbbit csak 1924-ben kezdte gyártani. Mivel a hangszerkészítésnek ez a legaprólékosabb, leginkább időigényes módja, egy hangszerüzletnek ezek a legdrágább, egyben legritkább darabjai. A fenti idézetből is kiderül, hogy Lenhardt eredendőn vonós hangszereket készített saját kezűleg, hiszen ezt tanulta mesterétől. 1. kép A fiatal Lenhardt János 3 Baranya Mcgycj Levéltár (a továbbiakban: BML) A Pécsi kir. Törvényszék iratai. P.932/1933: Hagyatéki per; illetve a Pécsi kir. ítélőtábla iratai. P. 1.407/1934. 4 BML Pécs I. Házassági Akv. 1926/463. 5 Magyarország helységnévtára... 1895., Magyarország közigazgatási atlasza 1914. 2000. 6 Életrajzi adatok: Pécsi fejek. 1928., JPM Tört. O. Lenhardt János üzleti levele. I. 71. 738. 7. 7 Braun János hangszerkészítő egyben irodalmi alak. Életrajzi regényében (BERCZELI A. K. 1978.) Berezeli mostohanagyapjaként, Bagdi János néven örökítette meg alakját. (PÉTER L. 2000. 97. p.) Ha hihetünk Berezeli beszámolójának, Braun a híres budapesti hangszerkészítőtől, a cimbalom és a tárogató megújítójától, Schunda Venceltől hozatott hangszerekkel töltötte fel üzletét (BERCZELI A. K. 1978. 29. p.). Braun Jánosról még: BÁTYAI G. 2002. 6. szám borító 3.; Lexikon Confectorum Instrumentorum Regionis Ciscarphatianae. Hangszerkészítők 1500-1930. Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Hangszergyüjtemény (gépirat). 8 BML Pécs város első fokú közigazgatási hatósága. Iparlajstrom VII (A, B, C, D). 45/1903.