Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Pásztor Andrea: Az első magyarországi „Hangversenyhárfa gyár". Egy elfeledett hangszerkészítő nyomában

szüntette be tevékenységét és költöztette ki a hangszerkészítő műhelyt a Líceum templom melletti telekről.

67 A hárfa népszerűsítése Több forrásban találjuk nyomát Lenhardt olyan közéleti szerepléseinek, kezdeményezéseinek, melyeknek célja a hárfa népszerűsítése volt. Úgy tűnik, tudatosan akarta kiépíteni vevőkörét, ezért a hárfa elterjesztésére minden rendelkezésre álló eszközt igyekezett megragadni. Lakásán hárfaiskolát működtetett, melynek 1927-ben 40 növendéke volt. Lenhardt, „mint univerzális muzsikus, de nem képzett hárfatanár", a budapesti Zeneakadémia tanárainak tanácsaitól kísérve, rendes hárfaiskolából (tankönyvből) tanított. Előkészületeket tett arra, hogy a városi zeneiskolában szervezett keretek között folyjon a hárfajáték oktatása. Állítása szerint 1927-ben Budapestről hárman is jelezték, hogy készek betölteni a majdani hárfatanári állást. Lenhardt propagandamunkájának köszönhetően a Notre-Dame nőzárda és a püspöki énekiskola is ígéretet tett a hárfa rendszeres oktatására.

68 Üzemébe muzsikusokat, politikusokat invitált, hogy támogatásukat elnyerje. Két alkalommal látogatta meg Mosshammer Ottó, a m. kir. Zeneakadémia hárfamüvész tanára, aki három hárfát rendelt Lenhardtól a Zeneakadémia számára. Mosshammer közbenjárására ezután az Operaház nem Lipcsében javíttatta hárfák, hanem Lenhardtnál. Budapesti hangversenye utáni vidéki koncertkörútján, 1926. november 21-én Pécsett koncertezett Robert Payr zeneszerző, a bécsi állami operaház és a bécsi filharmonikusok hárfaszólistája. Pécsi tartózkodása idején másfél órát töltött el Lenhardt üzemében. Perlaky György országgyűlési képviselő 1926 őszén tekintette meg az üzemet, és Lenhardt tudomása szerint ezek után a kultuszminiszternél 50 000 pengős állami támogatásra terjesztette fel. Ellátogatott még a hárfaüzembe gróf Benyovszky Móric, Nendtvich Andor polgármester és Oberhammer Antal országgyűlési képviselő, akik mind ígéretet tettek a hárfaüzem támogatására.

70 Lenhardt baráti pártfogásra is számíthatott. 1929. december 9-én, nem sokkal hárfaüzemének bezárása előtt tett még egy utolsó próbálkozást az érdeklődés felkeltésére, üzemének életben tartására, és ebben többen segítségére voltak. A Pécsi Dalárda szervezte a hangversenyt, ahol Lenhardt bemutatta hárfáit „Pécs városának és közönségének" valamint „jóakaróinak".

71 Az est illusztris vendége Alfred Holy volt. Az amerikai származású, Bécsben élő hárfamüvész, aki korábban a bostoni zeneakadémián is tanított, Lenhardt legújabb hárfáján játszott. A hangverseny előtt Waldbauer Henrik, a 8. honvéd huszárezred nyugalmazott ezredese tartott előadást a hárfa történetéről.

72 A férfikart Haksch Lajos, a dalárda karnagya vezényelte. Másnap a Dunántúl című lap egy teljes hasábot szentelt a hangversenyről szóló beszámolónak, és nem szűkölködött a Lenhardt-hárfa méltatásában sem. A cikk zárása felér egy segélykiáltással: „A hangversenynek még egy szereplője volt: a 'Lenhárd-hárfa', mely a dalestélyre az ösztönzést adta. A pécsi magyar ipar ezen mester67 Ifj. Somogyváry Tivadar hangszerkészítő műhelye a telek hátsó részébe szorult vissza, az utcafrontot ekkor az Állami Biztosító új épülete foglalta el. Rácz Rudolf szóbeli közlése alapján. 68 JPM Tört. O. 1.71.738.2. 69 Dunántúl, 1926. november 19. 6. p., ill. november 22. 8. p. 70 JPM Tört. O. 1.71.738.2. 71 JPM Tört. O. gy.sz.: 235: Lenhardt János. Első Magyar Hangversenyhárfagyár. Pécs. Meghívó. Kelt: Pécs, 1929. december 4. 72 JPM Tört. O. A.l 12.75.1: A hárfa és története. írta és felolvasta a „Pécsi Dalárda" c hó 9-én tartott hangversenyén, a „Lenhardt hárfa" bemutatóján Waldbauer Henrik. S 4