Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Megyeri Anna: Egy olasz építési vállalkozó família Zala megyében, a dualizmus idején

A város közvetlen közelében, Drávaszentmihályon (Mihovljan, Horvátország) körkemencével berendezett téglagyára 1885-ben kezdte meg működését. Égetett faltéglát, födélcserepet, járdatéglát, csöveket gyártott, majdnem egész Muraköz területére szállította áruját. Eleinte kézi gyártással, 1895-től sajtológépek segítségével dolgozott, 16 kamrájában 65 ezer téglát égethettek ki, s így az öt hónapos nyári évad folyamán 25 állandóan alkalmazott munkással az igényekhez képest körülbelül 1 200 000 téglát produkálhatott a gyár. A szentmihályi agyagból kitűnő faltégla készült, de cserépgyártásra nem volt megfelelő, erre a szentilonai agyag volt alkalmas. így Morandini Bálint Xaipén (Kseipa, Horvátország), Szentilona (Senkovec, Horvátország) mellett külön téglaégetőt állított fel, mely a szentmihályihoz hasonló berendezés mellett még 1905 őszén megkezdhette működését.

5 Morandini Bálint épületek tervezésére és kivitelezésére is sikeresen vállalkozott. Zalaegerszegen ismert az egykori pénzügyi palota kivitelezése 1889-ben, Csáktornyán a régi városháza 1866-ban, a plébániaépület, a csáktornyai Hattyú vendéglő nagytermének felépítése 1888-ban, a Dékánfalvai (Dekanovecz, Horvátország) templom tervezése és kivitelezése, valamint a csáktornyai tanítóképző főiskola, ahol a muraközi iskolákban oktató magyar nyelvű tanítókat képezték. Köszönhetően Ludwig Schöne bécsi építésszel ápolt szakmai kapcsolatának, aki szívesen foglalkoztatott tervező volt Nagykanizsán, nyerhette el 1898-ban a körmendi evangélikus templom kivitelezését. (2. kép) Számos társadalmi funkciót viselt, ezt megvilágítandó csak néhány adatot sorolok fel: az 1894. április 22-én 306 taggal megalakult „Csáktornyai szépítő egylet",

6 valamint a helyi pénzintézet tiszteletbeli elnöke. 1889-ben a csáktornyai kisded2. kép A három Morandini Fiedler Gyula műtermében, akinek Nagykanizsán is volt műterme. Bálint balról ül, középütt áll Román, aki bal karját öccse, Tamás vállán nyugtatja. Nagykanizsa, 1891. szeptember 28. 10,7*16,8 cm. Göcseji Múzeum 95. 16. 12. 5 Csáktornya monográfiája. 1905. 172. p. Ezúttal is köszönöm Vladimir Kalsannak, a csáktornyai múzeum történész igazgatójának segítségét. 6 Zalamegye, 1894. április 29.