Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Takács Anett: Árulkodó tárgyak. Fürdőszobák és használatuk a dualizmus kori Magyarországon

szemben a polgári rétegek újító készségével, tapasztalatok iránti fokozott érzékenységével - a tradicionalitás sokáig háttérbe szorította az új, modern elemeket. Tisztálkodási szokások A berendezési tárgyak jelenléte utal ugyan a higiénés helyiségek használatára, de a rendszeres, gyakorlati használat bizonyítása a már alkalmazott visszaemlékezések és tanácsadók mellett más források bekapcsolását is megkívánja - mint a sajtó (szaklapok, pl. Magyar Drogista), reklámok, hirdetésanyag -, melyek egy újabb tárgycsoport, az alkalmazott tisztálkodó szerek megismerése mellett utalásokat tartalmazhatnak a higiéniai kultúrára is. Melyek ezek a tisztálkodó szerek? Szappanok, illetve a fog- és szájápolás főbb termékei. Szappankészítés és -használat A tisztaság egyik legbiztosabb fokmérője az idők során mindig is a szappankészítés, illetve annak fogyasztási aránya volt. Meghatározta a tisztálkodás színvonalát és szintjét is. A szappankészítés háziiparnak számított, s „ősidők" óta jelen volt Magyarországon. Jellegzetes városi iparnak számított, ugyanis legfontosabb alapanyagai - a marhák, juhok, sertések feldolgozásának melléktermékei: a faggyú és a zsiradékok - nagyobb tételben csak a városi mészárosoknál voltak beszerezhetők. A legrégibb és legpatinásabb szappanfőző központjaink Debrecen és Sopron voltak. A 19. század elejéig a főbb szappanos céhek szinte egyedül uralták a magyar piacot, sőt egyes források alapján a debreceniek a Felvidékre, Erdélybe is szállítottak, s készítményeik vetekedtek a világhírű párizsi és velencei készítők termékeivel.

42 A gyáripar kibontakozásával a századfordulóra e műhelyek azonban teljesen háttérbe szorultak. A gyáripari jellegű magyar szappangyártás kezdetét a flutter József által beindított szappan- és gyertyaöntő műhely

43 jelentette 1831-ben, majd 1867-ben Klein Jakab és Grünwald Sámuel gyára, Pécsett pedig a Schützer-féle pipereszappan gyár.

44 Az Ausztriával közös vámhatárok miatt azonban ekkoriban a szappankínálatban főleg az osztrák cégek uralták a hazai piacot - Henrik Kielhauser

45 (telephely: Graz), a Calderara és 42 Magyar Néprajz III 1991. 221. p. 43 Hinter József gyára: 1831-től állt fenn. 1917-ben fúzió formájában magába olvasztotta a Növényolajgyár Rt.-t és a Concordia Vegyipar Rt.-t. 1925-ben beolvadt az Olajipari Társaság Rt., 1931-ben a Lever és társai Kft. (Hutter és Levert Rt.). 1940-ben a Flóra Első Magyar Stearingyertya- és Szappangyár Rt.-t és a Margarin Olajmüvek Rt.-t is magába olvasztotta. Önálló cégeként működött az 1917-ben alapított Elida Illatszer- és Pipereszappangyár Rt. Elnevezése sokat módosult: 1907-20 között Hutter József Rt., 1925-ig Hutter József Vegetálművek, Szappan- és Növényzsír gyárak Rt. 1930-ig Hutter József Szappangyár-Olajipar Rt. 1931-től 1952-ig Hutter és Lever Rt. Központja a VII. Erzsébet kit. 6. sz. alatt volt. Hutter és Lever Rt. Gyárai: szappangyár (IX., Thaly Kálmán u. 5-7.), olajgyár és növényolajgyártás (Rákospalota, Horváth Mihály u. 2.), vegetálgyár (IX., Soroksári út 144.), olajpréselő és exlrakciós üzem (Győr). Gyártási körébe tartozott mosó- és pipereszappanok, az Asszonydicséret és a Radion mosóporok, a Lux, a Rinso és a VIM mosószerek, a Ceres és Kunéról ételzsírok, keményített olajfélék, piperecikkek, gyertyák és mécsek, étolajok, kencefélék, növényi olajok és zsiradékok, olajpogácsák készítése. Alaptőkéjét 1926-ban 2 millió P-ben állapították meg, amit 1940-ben, amikor a korábbi osztrák-amerikai érdekeltségcsoport helyét német tőkések foglalták el, 6 millió P-re emeltek. - 1946-52 között, mint volt német érdekeltség a potsdami egyezmény alapján szovjet tulajdonban volt. 1953-tól 1963-ig Budapesti Illatszer- és Pipereszappangyár elnevezéssel önálló vállalatként működött. 1963-ban beolvadt a Kozmetikai és Háztailásvegyipari Vállalatba. A növényolaj gyár 1953-tól Rákospalotai Növényolaj gyár néven önállósult. In: Budapest Lexikon I. 1993. 577. p, 44 Schützers, és Fia. Pécs-Budapest. VI., Lövölde tér 4. In: MOLNÁR G. 2001. 46. p. 45 H. Kielhauser grazi pipereszappan- és illatszergyár 1863-ban alakult. Graz Sporgasse 3., Herrengasse 13. Kielhauser mintaraktár. Budapest Gozsdu udvar, Király utca, Dob u. 13. Az első világháború után a magyar illatszerészet erőteljes fejlődésének köszönhetően kevésbé jelentős. Magyarországi telephelyüket 1942-ben számolták fel, ekkor halt meg az idősebb Kielhauser. In: MOLNÁR G. 2001. 18. p.