Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

I. Tanulmányok - Takács Anett: Árulkodó tárgyak. Fürdőszobák és használatuk a dualizmus kori Magyarországon

csak a nyílászárókat. Külön helyiséget képeztek a kézmosóval is ellátott WC-k, melyekből a nagyobb méretű lakásokban kettő is volt.

35 Halászfyék középpolgári lakásának fürdőszobája - a rendszeres tisztálkodás iránti igény egzakt példájaként - nagyméretű volt, körültekintően pamlaggal és karosszékkel is berendezve. S ahogy a visszaemlékezésből kiderül, intenzíven haszm Utak is.

36 A falak kék színűek voltak, a WC-t és a bidét japán spanyolfal takarta el. A csapok, a kád szerelvényei és a fali tisztálkodóeszköz-tartók is rézből készültek. A kagyló fölött ovális tükör helyez-kedett el. Nemek szerint megvolt a helye a kozmetikumoknak is. A fésülködőasztalon a női, az üvegpolcon a férfikozmetikumokat helyezték el. A falon egy kis egészségügyi szekrény-ben tárolták az ágytálakat, éjjeli edényeket és a beöntőt. Külön helyiség volt az illemhely, kis kézmosó kagylóval, törölközőtartóval és szemetes ládával.

37 Az idézett lakásokban rétegszinteknek megfelelően megtaláljuk a fürdőszoba alapkellékeit, de a magasabb szintű felszereltséget is. Később a két háború között a fürdőhelyiség berendezése már a többi polgári rétegnél is egyre differenciáltabb lett, ami részben utal a rétegcsoport differenciálódására is. Összehasonlításképpen érdemes megvonni a párhuzamot két másik társadalmi réteggel (paraszti és szakmunkás) is, hogy láthassuk a tisztálkodás színterének és a használt tárgyaknak a korszakos különbözőségét. Adataim szerint mindkét társadalmi rétegcsoportra érvényes, hogy még nincs külön tisztálkodó helyiség, még a két világháború közötti időszakban sem. Általában a konyhában alakítanak ki egy mosdósarkot, lásd, pl. egy hatvanholdas felsőkörtvélyesi parasztgazda tanyáját, ahol a tisztálkodás helye a téli, illetve nyári konyhában elhelyezett mosdósarok volt

38

, vagy egy vasipari szakmunkás

39 szoba-konyhás lakását, ahol a napi tisztálkodás szintén a konyhában zajlott.

40 A mosakodásra szolgáló edényfélék korszakunkban náluk többnyire fából, ritkábban cserépből készültek (pl. cigánymelence, fateknő...), majd a 20. század elejétől megkezdődött a fém mosdótálak gyors elterjedése, s a lavór vált a legáltalánosabb mosakodó edénnyé. A mosakodáshoz háziszappant használtak.

41 Látható a különbség a tisztálkodás helyét és tárgyait tekintve is. Míg a polgári családok fürdőszobában, vagy - annak hiánya esetén - az öltöző- vagy hálószobában tisztálkodtak, addig a paraszti- és munkáscsaládok többsége a konyhában, a kamrában, illetve az udvaron (nemtől és kortól függően). A használati tárgyak anyagukban (paraszti- és munkáscsaládoknál fa, majd fém; polgári családoknál fém, kerámia és porcelán) és mennyiségükben (paraszti-, munkáscsaládoknál melence, fateknő, egy-két kanna; polgári családoknál mosdókészlet vagy kád, mosdó, zuhany, fürdőkályha, kannák, edények) is eltérnek, s különbözőek a tisztálkodószerek is (paraszti és munkáscsaládok házi szappan, hamulúg; polgári családok házi szappan, pipereszappan, sampon). Az összevetés jól érzékelteti, hogy a polgárság higiénés kultúrája időben és térben is jóval differenciáltabb és modernebb volt, mint a paraszti- és városi munkásrétegeknél, melyeknél 35 PETERDI V. 2004. 72. p. 36 PETERDI V. 2002. 136-138. pp. 37 PETERDI V. 2002. 136-138. pp. 38 JUHÁSZ K. 2006. 79. p. 39 A kisiparos családból származó Ujváry József sodronyfonó szakmunkás és felesége, a székely szegényparaszti családból való Máté Erzsébet mosónő, 1912-ben költöztek a józsefvárosi, IX. Fercncz utca 4. sz. alatti házba. A ház már csatornázva volt, vízvezeték is volt benne, lakóinak használatára összesen három WC szolgált, melyet a házmester takarított. A konyhában való mosdás jól kifejezi, hogy a paraszti hagyományokhoz való kötődés (tradicionalitás) még erősen meghatározza a lakás berendezését és a helyiségek használatát. In: MIALKOVSZKY M. 1977. 54-91. pp. 40 MIALKOVSZKY M. 1977. Bp. 78. p. 41 JUHÁSZ K. 2006. 69. p.