Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
I. Tanulmányok - Takács Anett: Árulkodó tárgyak. Fürdőszobák és használatuk a dualizmus kori Magyarországon
Már az új színtér, a fürdőszoba jelenlétéről tanúskodik Láng Panni visszaemlékezése, mely a korszak végének állapotát szemlélteti. Bemutatta a család villáját és pesti lakásaikat. Mindkettőben megtalálható a fürdő- és illemhelyiség. Az első pesti lakásuk, amire Láng Panni emlékezett, a IV. kerületben (ma V.), a Veres Pálné utca 7. szám alatt volt: ,,Öt szobából és mellékhelyiségekből állt. ...A lakás tengelyét egy hosszú előszoba képezte. ...A Veres Pálné utca felőli oldalra két ajtó nyílt, az első az ebédlőbe vezetett, a második az úriszobába. Egy harmadik ajtón át a szalonba lehetett jutni. ...A negyedik ajtó a gyerekszobába vezetett közvetlen átjárása volt a szalonnak berendezett sarokszobába, valamint a lakás utolsó szobájába, a szülők hálójába. A fürdőszobába vagy a szülői hálószobából, vagy az előszoba felöl lehetett bemenni. A személyzet számára az előszoba lépcsőház felé eső végén volt a WC-helyiség, benne külön kis mosdó, kézmosáshoz törölközővel, szappannal. Az ebédlővel szemben az előszobából nyílt az ajtó a konyhába. ...A konyhán túl helyezkedett cl a kétágyas személyzeti szoba, mosdóval." 1 ' Az 1900-as évek elején épült Gresham palota polgári lakásaiban már mindenütt alakítottak ki fürdőszobát és külön WC-t is. 14 Egy másik dokumentált példa az Alt család Visi Imre utcai lakása, mely az előzőhöz képest jóval szerényebb, második emeleti kétszobás lakás, de már ez is a mai értelemben komfortosnak tekinthető. Két szoba, konyha, előszoba, fürdőszoba, WC és kamra alkották. Halászfy Éva visszaemlékezése 16 pedig, mely a család '20-as éveinek történetét örökítette meg, már intenzív fürdőszoba-használatról tanúskodik. 17 Korszakunk kezdeti időszakában tehát a polgári lakásokban a tisztálkodás eszközeit még a különböző, erre kijelölt helyiségekben találjuk, elsősorban mosdóállványok, mosdókészletek, mosdószekrények, és mosdóasztalok formájában, de az 1880-as évek táján ahogy a fenti példák is bizonyítják - megindulnak a változások, s megjelenik a fürdőszoba, mint önálló helyiség a maga berendezési tárgyaival, amelyek széles körű választéka a felső társadalmi rétegek körében kap létjogosultságot. A lakásoknak a fürdőszobák előtti időszakokban is szerves tartozéka volt a WC. Eleinte lakáson kívül, emeletenként, majd később még mindig kint egy helyen, egymás mellett, de már minden lakáshoz külön ,,odú"-ként,' végül pedig beépítve. A lakáshoz helyenként két, néha több WC is tartozott, külön a családnak és a cselédeknek. A főbb berendezési tárgyai a szemétkosár, WC-papír tartó, mosdó, mosdószappan, törölköző, WC tisztítására alkalmas kefe és fertőtlenítőszer. Az viszont, hogy egy lakásnak volt fürdőszobája, még nem bizonyította a „korszerű" tisztálkodás meglétét, bár mindenképpen „forradalmi" fejlődésnek tekinthető. Ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássuk, használatban volt-e, meg kell idéznünk ezen helyiségek tárgyi világát. 13 LÁNG P. 1986. 83. p. 14 PETERDI V. 2004. 72. p. 15 191 l-es adat. In: PETERDI V. 1978-80. 151. p., 188-189. pp. 16 Ebből Peterdi Vera készített egy esettanulmányt. Itt mondok köszönetet Peterdi Vera etnográfus, fömuzeológusnak (Magyar Nemzeti Múzeum), aki lehetővé tette, hogy az általa gondozott raktári anyagokba betekintést nyerjek és tanácsaival hozzájárult munkám megszületéséhez. 17 PETERDI V. 2002. 136-138. pp. 18 VÖRÖS K. 1997. 215. p.