Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Mészáros László: A nyolcvanéves Arany János Múzeum történeti tárgyi gyűjteménye

A gyűjtemény kialakulása, gyarapodása Már a múzeum alapítása előtt gyűjtötték a muzeális tárgyakat Nagykőrösön: a református főgimnáziumban érme- és régiségtárat szerveztek, és az 1910-es évektől Arany János emlékére berendeztek egy emlékszobát, ahol kiállították a költő nagykőrösi éveinek dokumentumait.

2 A gimnáziumban ezek az emléktárgyak és dokumentumok elsősorban az oktatást szolgálták, mint szemléltető anyagok, korhű dokumentumok.

3 Amikor 1928-ban Dezső Kázmér kezdeményezésére megalakult a múzeum, a gyűjtemény elhelyezésére nem biztosítottak megfelelő helyiségeket, és szakalkalmazottakat sem foglalkoztattak. Ezek hiányában a tárgyak sorsa bizonytalan volt, bár gyűjtésüket maga az alapító polgármester is szívén viselte.

4 A két világháború közötti időszakban a nagyobb kiállítások, rendezvények teremtettek alkalmat a múzeumi tárgyak bemutatására és egyben gyűjtésére is. így 1925-ben, amikor Nagykőrös város 500 éves fennállását ünnepelték kiállítással, majd az 1930-as években az Arany-napok rendezvénysorozata keretén belül rendeztek kiállításokat. 1948-ban a forradalom és szabadságharc százéves évfordulóján nagyszabású centenáriumi ünnepséget és kiállítást rendeztek a városban. Az évben Molnár Gyula nagykőrösi születésű, Sopronba elszármazott ezredes jóvoltából számos, a szabadságharc korabeli tárggyal gazdagodott a múzeum.

5 1950-ben végre saját otthonra lelt a múzeum. Ekkor költözött jelenlegi helyére, a volt katonai méntelep megmaradt főépületébe, és azóta viseli Arany János nevét. Már 1951-ben megnyílt az első helytörténeti állandó kiállítás, amit több történeti tárgyú időszaki kiállítás követett. 1957-ben a gimnázium alapításának 400 éves évfordulójára nagyszabású rendezvényekkel, kiállításokkal emlékeztek Nagykörösön. Ez alkalomból sokan adományoztak történeti emlékeket a nagykörösi múzeumoknak. Akkor ugyanis megnyílt az Arany János Emlékmúzeum a gimnázium épületében, amely a korábbi Arany-szoba gyűjteményét szervezte, gyarapította tovább. Az 1960-as években több jelentős hagyaték révén bővült a gyűjtemény. Özv. Antal Vilmosné férje első világháborúbeli tárgyait, hadifogoly-emlékeit ajándékozta a múzeumnak. Ugyancsak értékes adományt tett özv. Jalsoviczky Sándorné, aki nagy értékű fegyverekkel, bútorokkal, festményekkel gazdagította a történeti gyűjteményt. A jelentősebb adományozók között tartjuk számon V. Faragó Eszter óvónőt, Szathmáry Imre faesztergályos mestert, és a nagy múzeumbarát dr. Ványi Jenőt, aki a Gubody-Beretvás-Mentovich családok múltját kutatta, emlékeit gyűjtötte. Külön meg kell említeni Közép-ajtai Nagy László nevét, aki egy erdélyi nemes származású ceglédi gazda Kanadában élő unokája, és a nagykőrösi múzeum lelkes patrónusaként több ízben is értékes tárgyakat küldött a múzeumnak Torontóból. Az évek során jelentős hagyatékok kerültek a múzeumba, így K. Tóth József gimnáziumi tanár és Pej János szitás és kefekötő mester hagyatéka. A múzeum vezetői, dr. Balanyi Béla, majd dr. Nóvák László is szorgalmasan gyűjtötték a történeti vonatkozású múzeumi anyagot. Az 1978-ban megnyílt állandó kiállításban a történeti gyűjtemény sok értékes darabja látható. Közben 1968-ban megalakult a város harmadik múzeuma a Nagykőrösi Konzervgyár 2 Györe János, később Tőrös László gimnáziumi tanárok gondozták az Arany-szoba gyűjteményét. 3 A múzeum történetére lásd: NOVAK L. 1978., NÓVÁK L. 1987., NÓVÁK L. 1988., JENEY-TŐTH A. 2004., Műkincsek az Arany János Múzeumban. 1987. 4 A múzeumi gyűjtemény őre az 1920-as, 30-as években Nagy Lajos városi közművelődési előadó volt. 5 Molnár Gyula ezredes a híres nagykőrösi Molnár-család leszármazottja, nagyapja, Molnár László az 1848-49-es szabadságharc honvédtisztje volt. Molnár Gyula szobrászként számos alkotással gazdagította szülővárosát. Ő készítette a Kossuth-domborművel a Városháza falára, a Rákóczi-reliefet, a B. Tóth Ferenc-szobrot és a Petőfi Zoltán-domborművet. 6 K. Tóth József (1900-1962) az első nagykörösi lapszerkesztő, Tóth József fia.