Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Schleicher Vera: Együtt élő tárgyak. Nemzetiségek képviselete a Laczkó Dezső Múzeum gyűjteményeiben

Mekkora hányadot képviselnek ezekben a gyűjteményekben a különböző nemzetiségek kultúrájára vonatkozó információk? Nemzetiségek alatt a továbbiakban a 18. században az elnéptelenedett területekre betelepített német és szlovák földműves, illetve erdei iparokkal foglalkozó lakosságot és azok leszármazottait értem.

2 Az általuk megszállt településeket tüntettük fel az 1. számú térképen, beleértve az elsődleges és a másodlagos telepítések, illetve spontán áttelepülések által érintett falvakat is. A telepesek több mint kétszáz esztendő óta tartó folyamatos jelenléte, sajátos vonásokkal bíró anyagi és szellemi kultúrája múzeumi gyűjteményeinkben eltérő jelleggel és mértékben érezteti hatását. Ami a néprajzi tárgyi gyűjteményt illeti, összességében a tárgyak közel 11%-a tekinthető „nemzetiségi eredetűnek", vagyis olyan tárgynak, amely a térképen feltüntetett településeken élő szlovák vagy német nemzetiségű lakosok háztartásából, környezetéből került be a múzeumba. Ezek döntő többsége német közösségekhez, családokhoz köthető, szlovák eredetűnek mindössze tárgyak egy ezreléke határozható meg. (1. ábra) Ezeket az arányokat összevetve a nemzetiségeknek az összlakosság körében képviselt arányaival, meglepő képet fogunk kapni. Az 1869. évi népszámlálási adatok szerint az összlakosság 17,2%-a a német, 0,8%-a szlovák etnikumhoz tartozik. (2. ábra) Ha e két diagramot összevetjük, igen megnyugtatónak, úgyszólván megoldott problémának tekinthetjük a megyében élő, paraszti életformát folytató nemzetiségi lakosság jelentőségének és számarányának megfelelő képviseletét múzeumunk néprajzi anyagában, különösen a német népcsoport esetében. Ez a mára kialakult kép akár tudatos, s egyenletes gyűjtési stratégiát is sejtethet, ha nem vizsgálódnánk tovább. Ez esetben ugyanis azonnal kiderül, hogy a múzeum fennállásának első hatvan1. ábra A néprajzi gyűjtemény tárgyainak megoszlása nemzetiségi szempontból, 2007 (német 10,8%, szlovák 0,01%, egyéb 89,19%) 2. ábra Veszprém megye lakosságának nemzetiségi megoszlása az 1867. évi népszámlálás adatai alapján (német 17,2%, szlovák 0,8%, egyéb 90%). 2 Gyüjteményelemző munkám során a cigányságra és a zsidóságra vonatkozó adatokat is összesítettem. E két etnikum földrajzi és történeti szempontból is más megközelítést kíván, mint a telepes falvakat, tömböket alkotó szlovákság és németség, így az adatok feldolgozására e tanulmány keretein belül nem láttam lehetőséget.