Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
I. Tanulmányok - Huszár Zoltán: A Duna, mint nemzetközi vízi út
tok befejeződtek. Maradtak viszont a rövidebb zarándoklatok és kereskedő utak. A nyugateurópai kapcsolatokkal rendelkező dunai kereskedelem fellendülése a 13. századra tehető, amikor megindult a magyarországi városfejlődés. A Duna menti kereskedelemnek köszönhette városi kiváltságait többek között Buda (1246), Győr (1271), Pozsony (1291), de a folyótól távolabb eső Sopron (1277) is. A 14-15. században e városokban megjelenő, majd letelepedő németajkú polgárok közül többről tudjuk, hogy rokoni kapcsolatban álltak a Duna mentén fekvő dél-német kereskedővárosok - pl. Regensburg - családjaival. 1 A Duna, ill. a folyó melletti hadiút a 16-17. században a török európai terjeszkedésének és a vele szemben álló Habsburg (vagy „keresztény") hadaknak is nélkülözhetetlen közlekedési tengelye lett, amely néha segítette, de néha akadályozta is a szabad közlekedést. A Duna gyakori árvizeivel veszélyeztette a folyó környékének lakosságát, ill. térségét. Nem véletlen, hogy a vizekről szóló első magyar törvény is a Dunához kapcsolódik. I. Miksa 1569. évi XXI. törvénye „Pozsony és Komárom vármegyék munkája felének, a szigetbe áttétele a Duna víztorkolása gátjaihoz és töltéséhez" címet viseli. A néhány soros jogszabály világosan ír a dunai áradás következményeiről és egyben annak megelőzéséről: „Tovább mivel a Dunának gyakori és igen nagy kiáradásai köztudomásúak, a melyek ebben és a mult évben is, az egész Csallóköz szigetnek akkora kárt okoztak; jövőre az ilyen károknak elhárítására szükséges, hogy a régi gátakat és töltéseket, a melyek a vizkiöntését föltartóztatták, de elromlottak: ismét kijavítsák és némely helyen megújítsák: 1. § Megállapították, hogy Pozsony és Komárom vármegyének a megnevezett szigeten lakó jobbágyai, az említett tizenkét napi munkából, hatnapi munkát a jelzett töltések kiigazítására fordítsanak." 15 Az egymással vetélkedő hatalmak - a Habsburgok és a török porta - a gazdasági szükségszerűséget felismerve, 1616-ban Bécsben szerződést kötöttek, amelyben a kereskedelem szabadságát kölcsönösen garantálták egymás területein. A török uralom hanyatlása a magyarországi kereskedelmi és hajózási forgalom növekedését is eredményezte. Az 1671-ben megalakult Levantinische Handels-Compagnie a német területek ipari termékeit és a magyar mezőgazdasági terményeket igyekezett a Dunán keletre szállítani. 16 A 18. században, a Rákóczi-szabadságharc lezárulása után a Habsburg uralkodók a birodalmi gazdasági igényeknek megfelelően Magyarország mezőgazdasági terményeit rentábilis módon igyekeztek az örökös tartományok piacaira eljuttatni. Ezen elképzelés szerves részét képezte, hogy a délvidéki kiváló minőségű búza vízi úton történő szállítása érdekében folyószabályozásokat, csatornaépítéseket is folytattak. E vonatkozásban a Dunának kiemelkedő szerepe volt, de a Temest, a Bégát, a Kulpát és a Szávát is előnyben részesítették. A Béga és a Száva hajózhatóvá tétele érdekében az 1730-as években kezdődtek építkezések, amelyek a kiújuló török háborúk miatt csak később folytatódtak. 1758 és 1763 között azonban a két folyó között csatorna épült. A dél-magyarországi vízi utak helyzete később is napirenden maradt. 17 A dunai hajózás a III. Károly és III. Ahmed török szultán megbízottai által 1718-ban megkötött pozsereváci béke után vált gyakoribbá, amelyben kölcsönösen biztosították a két fél alattvalóinak szabad dunai hajózását és kereskedelmi tevékenységét. 18 Az 1738-as belgrádi szerződésben hiába erősítették meg a pozsereváci béke Dunára vonatkozó döntéseit, a dunai hajózást nehézkessé tevő, költségeit növelő műszaki akadályok sokaságán kívül a folyó menti városok középkorból örökölt vámszedési jogai 14 FONT M. 2003. 42-43. pp. 15 1569. évi XXI. tc. (www.1000ev.hu) 16 GONDA B. 1899. 3. p. 17 DÓKA K. 2006. 2. p. 18 Magyarország történeti kronológiája. II. 1982. 557. p.
