Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - S. Lackovits Emőke: A kislődi Rőthy Mihály vallási néprajzi gyűjtemény
7. kép Istengyermek a kínzatási jelvényekkel (Fotó: Koncz Pá!) Jézus Krisztus több képen is látható, így Istengyermekként a Szűzanya ölében, csodatévő Prágai Kisjézusként, akinek a 18. században kibontakozott tiszteletét (Lobkowitz Polixéna Spanyolországból hozott ábrázolása, amely az éhínségtől mentette meg Prágát) a bevándorló német telepesek terjesztették, nem véletlen tehát kedveltsége német közösségekben. 10 (7. kép) Jézus, ezeknek a képeknek egy csoportján, Isten Bárányaként jelenik meg, amelynek sajátos megfogalmazásával a bécsi Planck és Fia Nyomdája árasztotta el a Monarchia országait. További képtípus a jó Pásztorként ábrázolt Megváltó. Utóbbi mintha az Evangélium sorait illusztrálná. Ezek a jó Pásztor-képek többnyire magánáhítati szentképekként, imádságos könyvekbe kerültek. Legnagyobb a létszáma azonban a szenvedéstörténet ábrázolásainak, amelyek az Utolsó Vacsorán mutatják az Üdvözítőt tanítványai körében, majd az Olajfák hegyén imádkozó és vérrel verítékező Megváltó jelenik meg, akivel nem voltak képesek együtt virrasztani tanítványai, amely eseményt az előzményekre (az alvó tanítványok csoportja a háttérben) és következményekre (botokkal felszerelt emberek és poroszlók közeledése) utalóan láttatja az egyik kép. (8. kép) Többféle képtípus a Golgotát, a keresztre feszített Krisztust mutatja, a kereszt tövében az Istenanyával, János apostollal és a bűnbánó asszonnyal, Magdolnával, máskor pedig, rajtuk kívül még Mária Salome is ott áll, esetleg térdel, majd az Úr sírja látható egy másik típuson, amely körül a kínzatási jelvények hevernek, míg fölötte az Oltáriszentséget helyezték el angyalok karában.