Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata
12. kép Teller Ede „Emlékszem Szilárd Leóra, amikor Wendy (Tellerék kislánya — a szerző) olyan nyolcéves forma volt. Míg nálunk volt Leó, Mici (Teller felesége — a szerző) és én gyakran magyarul beszéltünk, és egy ízben Leó megkérdezte Wcndyt angolul, hogy akar-e majd anya lenni. Wendy gyászos arccal azt felelte, hogy belőle nem lehet anya. A kérdésre, hogy miért nem, Wendy elmagyarázta, hogy Mici nem tanította meg arra a titkos nyelvre, amelyen az anyák és az. apák beszélni szoktak egymással, és ezért ő nem fog tudni beszélni a férjével. " (A gyermek előtt ugyanis szülei gyakran beszéltek magyarul, de hozzá angolul szóltak.) 89 Középfokú iskola: Az ún. Mintagimnáziumba, a Trefort utcai egyetemi gyakorlóiskolába járt amiről nem volt nagy véleménye. Oberle Károly matematikatanára egyszer azt mondta, miután Teller nála egyszerűbben vezetett le egy feladatot: „Úgy, Teller fiam, szóval le zseni vagy? Hát tudd meg, hogy én itt nem szeretem a zseniket." 90 Teller szerint Oberle évekkel vetette vissza a matematikatanulásban. Ellenben ő is megnyerte (mint ahogy kortárs, későbbi tudóstársai közül szinte mindenki) a középiskolások részére kiírt, a korszakban nagyon fontos és színvonalas tanulmányi versenyt. 91 Felsőfokú iskola: 1926-1927-ben a Műegyetemen tanult, majd a karlsruhei egyetem vegyészmérnöki karára iratkozott be. 1932-ben doktorált az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotainak számításaiból írt dolgozatával Heisenbergnél. 92 Hazai munkássága: Nem dolgozott itthon. 1927-től haláláig külföldön élt, ám feleséget otthonról vitt az Egyesült Államokba: gyermekkori szerelméért 1933-ban Pestre ment, hogy Harkányi Augusztát, Micit magával vigye. 93 Csak 1991-ben, a rendszerváltás után tért vissza szülőföldjére, ahová, mint hírhedten kommunistaellenes tudósnak, az Egyesült Államok elnöki tanácsadójának, a hidegháborús időszakban nem volt tanácsos belépnie. Hazatérte előtt, utoljára, 1936-ban járt Magyarországon. Magyarságtudat: Haláláig büszkén hangoztatta magyar származását, identitását, élénk kapcsolatot ápolt a hazai tudományos körökkel. Imádta a magyar irodalmat, kedvenc műve Madách Ember tragédiája volt, melyből még élete végén is hosszan tudott idézni. 94 „Hazajöttem. Nagy megrázkódtatás volt számomra. Megkérdezték, hogy mit érzek. Nem tudtam elmondani. Oly sokat érzek, hogy azt most nem tudom szavakba foglalni. Talán két hét múlva majd képes leszek rá. Érzésem egy része a lelkesedés. A nagyobb jövő reménye. 89 TELLER E. 2002. 361. p. 90 MARX GY. 1998/. 1. p. 91 MARX GY. 1991/1. 3. p. 92 CZE1ZEL E. 2006. 307-310. pp. 93 TELLER E. 2002. 104 p. 94 CZEIZEL E. 2006. 332. p.
