Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata
be. Itt tagja volt Neumann, Wigner és Szilárd baráti körének, együtt hallgatták Einstein előadásait. 78 Hazai munkássága: Itthon rövid ideig, 1933-1934 között dolgozott, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumában, az ún. plazmalámpa kutatásában vett részt. 79 Magyarságtudat: Mindig jó szívvel gondolt itthon töltött gyermekéveire, a pesti humorra, műveltségre. 17 évesen megtapasztalta a háború borzalmait is: az első világháború alatt hadiérettségit kellett tennie, majd nyolc nappal az érettségi után megkezdte katonai szolgálatát a lugosi tisztképző tanfolyamon. 1917 őszén az észak-olasz frontra vezényelték. Azon kevés magyar tudósok közé tartozott, akik a náci veszély miatt nem hagyták el Európát, ő Angliában telepedett le. 1946-ban megkapta a brit állampolgárságot. A második világháború után özvegyen maradt édesanyját, Gábor Bertalannét (aki az ostromot Budapesten vészelte át) fivérével magukhoz költöztették Angliába. 80 A tudós 1962 után gyakran járt haza és a magyar tudóskörökkel jó kapcsolatot ápolt. Haláláig büszkén vállalta magyar származását. Fontosabb tudományos eredményei: Plazmajelenségek megfigyelése, katódsugárcső-, elektronoptika kutatások. Az Imperial College tanáraként oktatott, a Royal Society tagjai sorába emelte. A holográfia felfedezéséért 1971-ben megkapta a Nobel-díjat. Később filozófiai hangvételű, jövőkutató írásai tovább növelték elismertségét, miközben a Római klub tevékeny tagjává vált. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagjává választotta. Másfél tucatnyi kitüntetése és tiszteleti tagsága közül ez volt az első, és a Nobel-díj mellett erre volt a legbüszkébb. 81 Szilárd Leó (1898-1964), fizikus Szülei nemzetisége, származása: Szülei zsidó származásúak, apja eredeti Spitz családnevét 1900-ban magyarosította. 82 Születési hely: Budapest. Anyanyelv, ennek használata élete során: Magyar anyanyelvű, élete végéig hibátlanul beszélte. 8 „Érettségi után a budapesti Műegyetemre jártam három tanévet, de jöttek a zsidótörvények, és lehetetlen volt itt folytatnom. Akkor támadt Szilárdnak az. a gondolata, hogy megpróbál Németországban végezni. Ki is utazott Németországba, és megírta nekem, hogyan próbálkozzak. Szilárd a következő' félévben éltment a tudományegyetemre, mert fizikus akart lenni. [...] A zsidótörvények és atrocitások miatt hagyta el Magyarországot, és mert tudta, hogy Berlinben többet lehet tanulni. Nem volt mélyen benne a politikában, ebben az időben. [...] Tökéletesen hibátlanul beszél magyarul, akcentus nélkül. Nem lehetett érezni, hogy régóta kinn él. A szimpátiája az ország iránt mindig megvolt. " S4 - írta róla osztálytársa, a szintén komoly tudományos karriert befutó Korodi Albert. Középfokú iskola: Gáborhoz hasonlóan a Markó utcai Főreáliskolába járt. 1916-ban az Eötvös-féle tanulmányi verseny győztese volt, majd (ugyanúgy, mint Gábor) tiszti iskolába járt a háború utolsó előtti évében, sőt, egy évig tüzérként szolgált is a fronton. 78 CZEIZELE. 2002. 166-167. pp. 79 Uo. 168-169. pp. 80 Uo. 167-176. pp. 81 Uo. 168-173. pp. 82 CZE1ZEL E. 2006. 212-214. pp. 83 PALLÓ G. 1991/7 230. p. 84 Uo. 227-230. pp.
