Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gál Vilmos: Ki a magyar? - Tudós magyarok identitástudata
tott kémiából, melyek a legnagyobb élvezetet adták számomra; egész életemben megőriztem mindazt, amit ott láttam és hallottam." 1 A pozsonyi reáliskolában „alaposan megtanították a fizikáit és matematikát, ezek számomra oázisok voltak a többi tárgy pusztaságaiban, melyből csak az iskolaigazgató, Samarjay által tanított magyar irodalom volt kivétel, a/ni a legfontosabbnak tűnt a számomra. " l Fizikatanára, Klatt Virgil halálakor (aki elsőrangú kísérleti fizikust faragott belőle) szép megemlékezést írt és küldött el egy pozsonyi lapnak. „Pozsonyi illetőségű, világhírű hazánkfiáitól, a Nobel-díjas Philipp Lenard heidelbergi professzortól és titkos tanácsostól igen érdekes írásos anyagot kaptunk. »Megemlekezes a fizikai kutatás nagyérdemű pozsonyi művelőjéről« című írásában Lenard professzor, a nemrég elhunyt Klatt Virgil reáliskolai tanár volt tanítványa ismerteti és méltatja fizikatanárának egyéniségét, tudományos tevékenységét és kutatói hozzáállását. " Katódsugár-kutatásait Klattal kezdte. Egy későbbi publikációja kiadásakor arra kérte kiadóját, hogy Klattal együtt írt dolgozatában tanára neve kerüljön az első helyre. „Klatt úr régi fizikatanárom a pozsonyi reáliskolában, akinek sokat köszönhetek. Ezt a munkát az. utolsó 25 évben gyakran közösen végeztük a szünidők alatt Pozsonyban... Súlyt helyeztem arra, hogy a címben Klatt úr neve álljon az első helyen... szeretném, ha kitűnne, hogy a munka Magyarországon keletkezett. " Kérését a szerkesztők nem teljesítették. 1 '^ Felsőfokú iskola: Borkémiát tanult apja kérésére a Bécsi Műegyetemen (Technische Hochschule), ám az ottani színvonal - csakúgy, mint a budapesti Tudományegyetem - csalódást okozott neki. Egyedül Than Károly kémiaelőadásait élvezte. Innen Heidelbergbe ment, ahol Bunsen tanítványa lett. 1886-ban szerzett kémiai doktorátust. Hazai munkássága: Még ugyanebben az évben Eötvös mellé került Pestre, a fizikai intézetbe, de főnöke nem véglegesítette, (ennek ellenére nem volt haragtartó, később komoly szerepet játszott /már Nobel-díjasként/ Eötvös sikertelen Nobel-jelöléseiben.) „Nehéz volt a kezdet; sikertelenül pályáztam asszisztensi állásra Budapesten, de fél évvel később elnyertem egy felszabaduló asszisztensi állást Quinckénél Heidelbergben" . 16 A kolozsvári egyetem 1902-ben meghívta a megüresedett fizikai tanszék professzorának. Bár Lénárd végül elhárította a meghívást, komolyan fontolóra vette annak lehetőségét. 1914ben is kapott magyarországi ajánlatot: Jankovich oktatási miniszter felkérte, hogy az új pozsonyi egyetemen foglalja el a fizikai katedrát, ám azt is visszautasította. Magyarságtudat: Német nemzetiségű magyar állampolgárként élte fiatalkorát, németországi letelepedését követőn német állampolgár lett. Mindig is német nemzetiségűnek vallotta magát, 19 évesen hagyta el Magyarországot, de egészen 1918-ig gyakran látogatott haza. A Magyar Tudományos Akadémia 1897-ben levelező tagjai sorába, 1907-ben pedig rendes tagjává választotta (ez az elismerés csak magyar tudósnak jár). Az első világháborúig Lénárd neve gyakran bukkant fel a magyar szakirodalomban, mint „külföldön élő hazánkfia", aki ragyogó sikereket arat, csodálatos eredményeket ér el. Lefordították több cikkét is, pl. Nobel-előadását. Az első magyar Nobel-díjról persze szinte minden hazai tudományos fórum hírt adott, amelyek nem győzték hangsúlyozni Lénárd magyarságát. Ebben az időben Lénárd Fülöp még élénk személyes kapcsolatban állt a hazai tudományos körökkel, melynek fő bizonyítéka magyar vonatkozású és részben magyar nyelvű levelezése 1884 és 1911 között. Az, hogy a fentebb idézett, a magyar irodalomhoz való pozi12 Uo. 116. p. 13 Uo. 116. p. 14 LÉNÁRD F. 1997/4. 115. p. 15 PALLÓ G. 1997/4. 119. p. 16 Uo. 119. p.
