Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Megyeri Anna: Egy olasz építési vállalkozó família Zala megyében, a dualizmus idején
Morandini Román es Tamás vállalkozóknak és Lányi Kálmán királyi főmérnöknek egyaránt „fáradságot nem ismerő működésükért, ügybuzgóságuk- és szívességükért". 1900-ban az egykori ispita tornyos, földszintes épületének emeletre tervezése következett, melyben a posta és a rendőrség kapott helyet. Morandini Tamást 1897 márciusában a Magyar Mérnök és Építész Egylet felvette rendes tagjai sorába. Magyar állampolgárságot 1900-ban kapott, 1901-től önálló vállalkozó lett. A 20. század elején meghatározó szerepe volt a városkép alakításában. Nemcsak középületek, hanem egyre több lakóépület kivitelezésével, tervezésével bízták meg. A századforduló környékén több ügyvéd, mint Keresztury Dezső édesapja, dr. Keresztury József kereskedő, mint Schütz Sándor kékfestő és textilkereskedő, vagy orvos tudott a városközpontban új házat építeni. (5., 6. képek) 5. kép Emeletes lakóházsor a Keresztury házzal a Rákóczi utcában. Levelezőlap 1910 körül. 8,8*13,7 cm, Göcseji Múzeum 1995. 13. 170. Jó kapcsolatot alakított ki megrendelőivel, egyre több egyesület, társaság választolta soraiba, megbecsülték őt az izraelita hitközség vezetői is, mert ingyenes tanácsokkal szolgált számukra. Tagja, tisztviselője volt az ipartestületnek. A testület kevés fennmaradt iratai között található az elaggott iparosok segélyalapjára gyűjtött adományok naplója az 1905-1945 közötti évekből. 1906-ban Morandini Tamás aláírása Klosovszky Ernő és Wapper Ignác, míg 1907-ben Wapper Ignác és Varga György társaságában olvasható. Tagja volt a zalaegerszegi kereskedelmi és társaskörnek, 1907. december 30-i közgyűlésén dr. Rosenthal Jenő társaságában a háznagyi tisztre választották meg. 22 Tisztséget viselt az önkéntes tűzoltó testületben; később esküdtként is megbízást kapott. 22 Magyar Paizs. 1907. január 3. 5. p.
