Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Gergely Anna: Adatok a Lőwy-Lánczos család történetéhez

A jogi pálya, a karrier életének egyik szegmense volt csupán, bár a jogi hivatás a felekezeti élet, a család egymástól elválaszthatatlan, magától értetődő fundamentumot alkottak polgári, intellektuális életében-életükben. A székesfehérvári XI. Községkerület felekezeti életének hívő emberként nemcsak tagja volt, hanem szervezeti életét is irányította, koncepcióját már az 1930-as évek elején megalkotta kiváló munkatársaival, dr. Hirschler Pál főrabbival, dr. Szegő Miklós elöljáróval, majd alelnökkel.

9 A hitközségnek két cikluson át alelnöke, majd 20 évig elnöke, s ebből 6 évig Fejér és Veszprém vármegyék községkerületének elnöki tisztét is betöltötte. (1. kép) Hitközségi elnöksége alatt létesült az Aggok Háza a népkonyhával együtt; nevelték a reményteljes, új, öntudatos zsidó generációt az Ifjúsági Egyletben, és a kicsinyeket a Rosenzweig Lászlóról elnevezett óvodában. Az elöljáróság elnökeként a Chevra Kadischa Szent Egylet dísztagja volt, a Betegsegélyezö Egylet elnökeként részt vett a székes-fehérvári hitközség egyleti életében, amelyben felesége, dr. Lőwy Károlyné szintén aktív, karitatív és kulturális tevékenységet fejtett ki hosszú évtizedekig. Dr. Lőwy Károly 1939-ben bekövetkezett halálakor egy anyagilag, erkölcsileg rendkívül megbecsült, erős szervezeti keretekkel rendelkező hitközségi építményt hagyott hátra - akkor már a zsidótörvények árnyékában -, a realitásokkal számolva. Halála után Székesfehérvár szabad királyi városa dr. Lőwy Károlyt törvényhatósága örökös tiszteletbeli tagjává választotta. A városnak tett szolgálatát az alábbiakban méltatta gr. Széchenyi Viktor főispán: ,,....a város törvényhatósági bizottságának egyik legrégibb, mindenekelőtt tisztelt és közmegbecsülésben álló tagja volt. A jog védelme, s az igazság keresése és érvényre juttatásának elősegítése volt élethivatásszerű foglalkozása, amelyet fényes tudással és igazi emberbaráti szeretettel gyakorolt és tartott mindig szem előtt közéleti tevékenysége alkalmával is."

10 Életpályája az asszimilációs aranykorban indult, amikor az ügyvédi pálya 1867 után vált szabaddá a magyar zsidó értelmiség számára. Az a nagy dualizmus kori társadalmi kihívás, vákuum, amely igényelte és felszívta a modernizáció gyermekeit, az européereket, az intellektusokat, a vállalkozókat, a művészeket kitermelte egy új szellemi generáció „páter familias"-ait, akiknek a tanulás, a felemelkedés nem születési előjog, hanem az emancipáció és recepció sokszorosan megérdemelt eredménye volt. Kegyes ajándék, felhajtó erő, önmegvalósítás, vagy későbbi szóhasználattal élve: lehetséges túlélési stratégia volt." Gyerme9 Egyenlőség, 1930. április 12. 13. p. Lehet-e még segíteni a magyar zsidóságon körkérdésre dr. Lőwy Károly válasza: „Erőteljes belmissziót..." 10 Fejér Megyei Levéltár, F-IV. B.1402. Közgyűlési jegyzőkönyv. 1939. 67. kötet, 3- 1939. sz. bejegyzés 11 GERGELY A. 2004. 82. p. /. kép Lőwy Károly