Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)

II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Papp Andrea: A nemzetiségek szerepe a rudabányai nagyüzemi vasércbányászat első időszakában (1880-1918)

lést, gyógyszereket, és sebgyógyászati segédeszközöket. Mindezek a családtagokra is vonatkoztak. Nyugdíjat csak 10 év szolgálati idő után állapítottak meg, 40 év után 320 Ft, legkisebb 180 Ft volt. Minden dolgozó keresetének 2%-át fizették be a betegsegélyezö pénztár részére, 3%-át pedig a nyugdíjpénztárnak, amihez az összes tag által befizetett összeg 50%-ával járult hozzá a társulat. " A társládai tagság azzal az előnnyel járt, hogy megbetegedéskor vagy halálesetnél a munkást és családtagjait segélyben részesítette. A társpénztári tagság igazolására egy fémlapka (3. ábra) és tagsági könyv szolgált. A társpénztár vezetésében is számos bulénert találunk: Fábry Árpád, Harmatha János, Roxer János, Lux Mihály, Ambróczy Mátyás stb. 1882-ben felépült az anyagraktár (vasmagazin), északi végében pedig élelemtárat létesítettek, az ún. magazint, ahol a bányamunkások a kiskereskedelmi árnál valamivel olcsóbban vásárolhattak. 1885-ben külön épületet építettek, vezetője Fleischer Károly lett. Az 1885-ben épült színházteremben tartották a bálokat és a színjátszókör előadásait. Ennek tagjai között is találunk bulénereket Thern Kornélia, Harmatha Jolán, Wagner Irén, Lindák Nelli, Reményi Viktor, Pocsubay János, Lindák András, Duck Rezső, Szoyka Samu személyében. Ugyanebben az évben alakult meg Rudabánya önkéntes tüzoltóegyesülete olyan tagokkal, mint Heutschy Mihály, Rozlozsnik András, Kaiser Simon, Duck András, hogy csak néhány nevet említsek. Az 1886-ban felépült társulati iskola tanítói között Eltscher Károlyt (1860-1933 főtanító és evangélikus egyházfelügyelő), majd Eltscher Edét találhatjuk. A betelepült bányászok nagy része evangélikus volt, és az iskola egyik termében tartották az istentiszteleteket. Az iskola tetején lévő harang jelezte az istentisztelet, a munka és a tanórák kezdetét.

14 1887-ben fúvószenekar is alakult Rudabányán (Bachnyák András, Mega András, Mega János), az 1900-as évek elején pedig énekkar Eltscher Károly vezetésével. 1896-ban épült fel a társpénztári kórház, rendelővel és két kórteremmel (mai lenti rendelő). Az első szülésznő Panyek Ilona volt, majd 1925-től Schablik Jánosné lett. A bulénerek német nyelvtudásuknál fogva jobban szót értettek a vezetőkkel a Tiszti Kaszinóban, vagy az Altiszti Kaszinóban, ezért a helyiek féltékenyek voltak rájuk, és betolakodóknak tartották őket. A Tiszti Kaszinó és Altiszti Szoba szabályzata szerint a Vörös szobába csak a bányatisztek léphettek be, de még az Altiszti Szoba könyvtárába (1886, szervezeti utóda a mai könyvtár) sem léphetett be egy egyszerű vájár. A Borsodi Bányatársulat 1900-ban alakította ki a telepi temetőt, halottasházat épített és gondoskodott a temető parkosításáról is. A kereszttől jobbra találjuk a bányavezetőség síremlékeit: a Rozlozsnik család, a Pocsubayak, Eltscher Károly, Fábry Árpád, Harmatha János sírját. A bulénerek száma folyamatosan csökkent, meghaltak, utódaik pedig elfelejtették anyanyelvüket és egyre kevésbé tartották a kapcsolatot a Dobsinán élő rokonokkal. Sokan magya13 Rudabánya ércbányászata. 1957. 122. p. 14 Az evangélikus templom csak 1932-34 között épült fel Lux Kálmán tervei alapján, aki részt vett a vajdahunyadi vár restaurálásában, a lillafüredi palotaszálló tervezője, az esztergomi vár ásatásának irányítója volt stb. 3. ábra A társpénztári tagságot igazoló fémlapka