Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Székelyné Kőrösi Ilona: Migráció a Duna-Tisza közén. Kerekegyháza. Egy soknemzetiségű település létrejötte a 19. században
az alföldi településekről is beköltöztek. Németajkúak érkeztek pl. Ceglédbercelről és más Pest megyei falvakból is. Megjegyzésre érdemes, hogy az új település külterületére főként a kecskeméti és a jász-árokszállási családok költöztek ki és működtették a tanyai gazdaságokat, míg a legtávolabbi, külhoni telepesek foglalták el a szabályosan kialakított belterületet. Mivel kezdetben a különböző helyekről érkezett, idegen nyelven vagy tájszólással beszélő telepesek nem értették meg egymást, a hagyomány szerint csak mutogattak, „mint a kukák", azaz jelbeszéddel érintkeztek, Kerekegyházát hosszú ideig a Kukália gúnynévvel illették a környező települések lakói. 17 Kerekegyháza gazdaságföldrajzának monográfusa, Vincze Ferenc 1942-ben közzétette azoknak a családoknak a névsorát, akiknek az elődei a község alapításakor telepedtek le. Ezt a lakosság korabeli névsorának és az azóta elveszett alapító jegyzőkönyvnek az összevetésével állította össze, s az alábbi neveket tartalmazza: Babusa, Balasi, Bartuszek, Benkő, Bognár, Bubla, Csavera, Cserna, Farkas, Ficzek, Füstös, Gál, Gogolák, Gubacsi, Gubacska, Gubicza, Gyetvay, Gyuris, Horváth, Huszár, Juhász, Kaldenekker, Kalmár, Kanyik, Kaszab, Kiss, Kobilák, Kókay, Kosinár, Kovács, König, Krecsovszky, Laczi, Magyarosi, Majláth, Mogyorós, Malecz, Mozsárik, Németh, Ordas, Oszlánszky, Pavelka, Pálinkás, Pencz, Pinczel, Rácz, Rendek, Roitsik, Rhubos, Sáránszky, Steiner, Szabó, Szegedi, Szeibert, Szűcs, Tóth, Varga, Vonnák, Urbán, Zakobcsány. A községalapító családok egy része ekkorra már kihalt illetve elköltözött. Az alapítási jegyzőkönyv alapján az új lakosság 64,4%-a magyar, 23,3%-a szláv és 16,3%-a német. 18 A nemzetiségi megoszlásra vonatkozóan közvetett forrásanyagok állnak rendelkezésre, rendszeres és összevethető adatokat a népszámlálások anyaga tartalmaz. Az 1880. évi statisztikai adatok szerint a népesség 5,8%-a tót, 2,7%-a német, 0,2%-a egyéb, a többi magyar. A nemzetiségek aránya a következő évtizedben még növekszik (1890-ben 7,2% tót, 3,4% német, 0,3% egyéb.) A lakosság száma 1880-ban 2395, 1890-ben 2969, az 1910-es években megközelíti az 5000 főt. 19 Vallási tekintetben Kerekegyháza lakói római katolikusok voltak, de reformátusok, evangélikusok és zsidó családok is éltek a faluban. A többségben levő katolikusok lelki gondozását kezdetben a „futkározó barátok", azaz a kecskeméti ferences szerzetesek látták el. Imaház 1863-ban épült, önálló lelkészség 1871-ben alakult, 1892-től a Kunszentmiklósi puszta is Kerekegyházához tartozott, mint filia. A Györgyi Dénes által tervezett vasbeton szerkezetű templom 1911-ben épült. A Szent István napi búcsút 1861-ben tartották meg először. A református istentiszteletek 1861-ben családi házaknál kezdődtek, a mai református templom 191 l-ben épült. 1875-től a reformátusok és az evangélikusok közös egyházközséget tartottak fenn, közös lelkipásztoruk és presbitériumuk volt, közösen tartották fenn az iskolát is. Több szórvány is tartozott hozzájuk. A felügyeletet mindig az a protestáns hatóság látta el, amelynek hívei többségben voltak, kezdetben a kecskeméti, majd a lajosmizsei református anyaegyház. 20 Az önálló és rendszeres anyakönyvezés a katolikusoknál az 1870-es években, a reformátusoknál az 1890-es években kezdődött. A letelepedés első éveiben a lakosság nyilvántartása, az újszülöttek anyakönyvezése körül lehetett némi bizonytalanság, ami az 1880-as évek népmozgalmi és népfelkelési iratanyagából is kitűnik. Ezekben az években több olyan tartalmú levél található az összeírások között, amelyek arról szólnak, hogy az újoncozási névsorban szereplő fiúgyermek nem is létezik, újszülött vagy kisgyermekkorában meghalt, de nem tudták, hol kell jelenteni. 21 17 VINCZE F. 1940. 16. p. További névmagyarázatra vonatkozó adatokkal: SZABÓ L. 2005. 306. p. 18 VINCZE F. 1942. 16. p.. 33-34. pp. 19 VINCZE F. 1942. 20. p. 20 PETŐ M. 2000. 55. p. 21 Bács-Kiskun Megye Önkormányzata Levéltára (továbbiakban: BKMÖL) V. 348. Kerekegyháza község iratai 19.d.1883-87.
