Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 8. (Budapest, 2008)
II. Közlemények - Módszertan - Műhely - Forró Katalin: Vác etnikai képe a 18. században a Fehérek Temploma kriptafeltárásának tükrében
A templomot vegyesen látogatták magyarok és németek. A szerzetesek között volt magyar és német hitszónok is. 28 Mária Terézia 1775-ben rendeletileg korlátozta, majd II. József megszüntette a közös kripták használatát. Ezek az intézkedések azonban nem befolyásolták a váci domonkosokat. A rendet 1785-ben II. József megszüntette. A templomot kezdetben a piaristák használták, később Felsővárosi plébániatemplomként működött. A rend megszűnte után is temettek még a templom alatti kriptába. A vizsgálati lehetőségekből most hármat emelek ki: a névanyag, a koporsófeliratok és a viseletek elemzését. A kriptában 152, a Loretumban 110 koporsó került elő. 166 személyt sikerült a koporsófeliratok és a halotti anyakönyvi bejegyzések alapján beazonosítani. 138 személy neve eddig ismeretlen maradt. Az azonosítottak névsorát elemezve kiderül, hogy zömében magyar, német, szláv nevekkel találkozunk. Kivételt képez az a hat név, amelynek latinos hangzása van. A 166 vezetéknévből 104 német, 31 szláv és mindössze 25 tekinthető magyar névnek. A névanyagot és a koporsófeliratokat elemezve megállapítható, hogy a 18. században a váci polgárság részéről a domonkos kriptát zömében a németek használták. Jelenlétük a kriptában - a németek lakosságon belüli arányát tekintve is - felülreprezentált. A név azonban nem fedi minden esetben a nemzetiséget. A szláv nevű személyeket általában magyarként tartották számon. Példa erre a Skripecz család (110. sz. és a 005. sz. koporsó), amelynek egy tagja részt vett a város vezetésében is. Az 1779-es választás alkalmával Skripecz János főkamarást a magyarok részéről kandidálták, s választották meg szenátorrá. 29 A német nevek általában német nemzetiségű személyre utalnak, azonban a két „Vaizer" (154. sz. és a 254. sz. koporsó) betemetett neve ellenére nem lehetett német, illetve, ha német eredetű is volt, ekkorra már elmagyarosodott. Már 1743-ban a választott községnek - azaz a külső tanácsnak - a magyarok részéről tagja volt Vajzer András. 30 A magyar nevek általában magyar személyre utalnak, de ez sem egyértelmű. Borsodi Terézia fiatalon, 26 évesen hunyt el. A férje a német Weiskopf József volt, aki Káptalan-Vác bírójaként 1783-ban a két város egyesülését szorgalmazó bizottság tagja volt.' 1 ' A vegyes házasságban élő magyar Borsodi Terézia koporsófelirata németül volt megszövegezve. Ráduly Emil vizsgálta a koporsófeliratokat. 32 Csak a hosszabb feliratú a koporsók adnak lehetőséget a nemzetiségi, nyelvhasználati viszonyok megfigyelésére. A 262 koporsóból mindössze 158-on található elemzésre lehetőséget adó hosszabb felirat. Koporsófeliratok nyelve szerinti osztályozás 33 eredménye a következő táblázatban foglalható össze: Ism. 173117401750176017701780179018001838évből 1739 1749 1759 1769 1779 1789 1799 1808 1841 latin 3 5 25 23 18 6 16 8 104 német 1 2 10 7 10 3 8 41 magyar 1 5 6 1 13 1 3 5 28 33 25 16 24 22 1 28 KARCSÚ A. A. 1887. 142. p. 29 KARCSÚ A. A. 1880/b. 115. p. 30 KARCSÚ A. A. 1880/a. 95. p. 31 KARCSÚ A. A. 1880/b. 138. p. 32 RÁDULY E. 1996. 12-13. pp.. RÁDULY E. 1997. 21-27. pp. 33 RÁDULY E. 1996. 1 1. p. táblázata alapján
