Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Zombori István: A szegedi múzeum '56-os gyűjteménye 1956-1957-ben
szavazással delegálták a Szegedi Néptanácsba, hogy ott a múzeum ügyeit képviselje. Egy nappal korábbi dokumentum szerint Csongor Győzőt a múzeum Munkástanácsa a Városi Katonai Parancsnokságon folytatott tárgyaláson való részvétellel bízta meg. 6 Az anyagok gyűjtésében részt vett még a szintén régész igazgató, Bálint Alajos (1902-1983). Nyilvánvaló, hogy a munkatársak ilyen részvétele az eseményekbe nem történhetett meg az ő egyetértése nélkül. A fentebb elmondottak alapján érthető, hogy a negyedik személy, aki az 56-os anyagok gyűjtésében részt vett, a múzeum legfiatalabb munkatársa a régészként Szegedre érkezett Trogmayer Ottó volt (1934-). A Várostörténeti Leltárkönyv 56.3.1. sz. alatti bejegyzése: „Nemzetiszínű zászló, véres 1956. október. 1956. október 25-én 1 ', a Takaréktár utca és a Széchenyi tér sarkán agyonlőtt Schwartz Lajos vérétől foltos. " Gyűjtötte: Dienes István - Trogmayer Ottó. Ez az a lobogó, amellyel az október 26-i sortűz alkalmával halálos sebet kapott Schwarcz Lajos holttestét letakarták, amely így az áldozat vérétől vált foltossá. A zászló eredetiségét és történetét a két begyűjtő muzeológus külön kézírásos dokumentumban örökítette meg: „A szegedi „Kenderfonó gyár"-tói kaptunk egy vérrel átitatott piros-fehér-zöld zászlót. Ennek története a következő: 1956. október 26-án, pénteken a pesti okt. 23-i események hatására Szegeden is forradalmi megmozdulás történt. A város munkásai, tisztviselői, lakói tömött sorokban vonultak fel, hogy a forradalmi munkástanácsokra bízzák a város ügyeinek intézését. A régi vezetők és pártbizottsági tagok kérésére katonasággal (állítólag a kiskunfélegyházi helyőrség tagjaival és helyi A VH-sokkal) lezárták a Széchenyi térre vezető utakat. A tömeg ennek ellenére a városi Tanácsház elé akart vonulni a Takaréktár — utca felől. Mikor ezt az A VH-sok és a katonaság vezetői meglátták, a Takaréktár - utcát teljes szélességben lezáró katonák sorát még egy sorral, a helyi A VH-sok tagjaival megerősítették. Eldördült az első figyelmeztető sortűz a sorkatonák puskájából. A katonák azonban — az A VH-s vezetők parancsával ellentétben még a levegőbe lőttek. A tömeg azonban már erre zúgni kezdett, s a fiatal Schwarcz Lajos (18 éves) kenderjbnógyári anyagmérő, aki a menet élén állt, nemzetiszínű zászlóval a kezében, elszavalta Petőfi „Nemzeti daléit". Az A VH-sok egyik vezetője erre előrántotta pisztolyát s a katonaság kettős sorfala mögött tartózkodó katonatisztet, mivel nem akart a tömegre tüzelni, lelőtte. (Meghalt, Schwarcz Lajos temetése előtt egy nappal temették!) ugyancsak belelőtt a ,, Talpra magyart" szavaló Schwarczba, a fiatal kendergyári munkásba, akinek vállán fúródott át a golyó s összeesett, vére a járdára csorgott. A mellette álló munkások belemártották zászlaját a vérébe s a zászlót hátrahozták. A tömeg erre ütemesen zúgta:,, Gyilkosok! Gyilkosok!... " S erre dördült el az első sorban térdelő katonák feje fölött az A VH-sok sorfalának géppisztolyából a sortűz, a tömegre. A tömeg szétszaladt az utca két oldalára, de több ember megsebesült. Schwartz-ot ekkor már a szomszédos Takarékpénztár épületébe bevitték munkástársai. A sortűz még tartott mikor a sebesült fiúval - akit kórházba akartak sürgősen szállítani —, kiléptek a bank ajtaján. Schwarczba ekkor ismét belelőttek s ez okozta halálát. Diákok, egyetemisták vitték el, állítólag, a holttestét az Ady térre, ahol a forradalmi munkástanácsok végül is mégis megalakultak. A Schwarcz Lajos vérével átitatott zászlót, egy biciklis ember (valószínűleg Schwarcznak egy munkástársa) vitte végig a városon a véres események után. Az A VH-sok üldözték, de nem tudták kézre keríteni. A zászló végül visszakerült a Kendergyárba, onnan szereztük meg Múzeumunk gyűjteménye számára, a Kenderfonógyár munkástanácsának jóvoltából. 6 Ezek a dokumentumok a Történeti Gyűjtemény 56-os anyagában található. 7 A bejegyzésben ellentmondás van, mert egyszer október 25., másszor október 26-a szerepel. Természetesen ez utóbbi dátum a helyes, ekkor volt a sortűz.
