Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Balpataki Katalin: Egy „szocialista település", Százhalombatta az 1950-es évek forrásaiban

szövetkezeteket, le akarta váltani az iskolaigazgatót és az agronómust. III. rendű vádlott: Versics Károly részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében és más szimbólumok meggyalázásában. IV. rendű vádlott: Lenkei Sándor részt vett a szovjet emlékmű ledöntésében.

34 36 tanú vallomása, a védelem és a vádirat megállapításainak figyelembevételével a bíróság Maráczi Lajost és Sefcsik Istvánt a „népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvételének büntette" miatt 10-12 hónapi börtönbüntetésre, 600-800 forint értékű vagyonelkobzásra, 500-500 forint pénzbüntetésre, valamint egy évre a közügyektől való eltiltásra ítélte. A „közbiztonsági őrizetben" és az előzetes letartóztatásban töltött időszakot beszámítva. Versits Károlyt és Lenkei Sándort - akik szabadlábon védekezhettek - izgatás és közvagyon szándékos rongálásának büntette miatt 5-5 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre, 400-500 forint értékű vagyonelkobzásra és 600-700 forint pénzbüntetésre büntették. Maráczi Lajos és Sefcsik István enyhítésért fellebbeztek és 1958. szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság az elsőfokú ítélet meghagyása mellett Scfcsik István esetében a vagyonelkobzást törölte. A kedvezmény megadásában nagy szerepet játszottak a lakosság által fogalmazott és aláírt igazolások Scfcsik Istvánt ártatlanságáról. (10. kép) A megpróbáltatások a büntetéssel nem értek véget. Maráczi Lajos, aki a forradalom leverése után elhagyta Százhalombattát, évekig nehezen kapott munkát, majd sikerült kitörnie a megbélyegzett státuszból és vezető hivatali pozícióból ment nyugdíjba.

3- Sefcsik István Százhalombattán maradt és családjával együtt évekig kénytelen volt elviselni a hátrányos megkülönböztetéseket. Helyben nem kapott munkát, még az állandó munkaerőhiánnyal küszködő két iparóriás sem alkalmazta. Megfigyelési dossziéját az 1970-es évek végéig vezették, gyermekei továbbtanulását nem támogatták. Az évek múlásával a megfigyelési jegyzőkönyvek egyre felületesebbekké váltak, csupán jelesebb alkalmakkor miniszteri látogatások, egyes évfordulók - fokozódott szemmel tartása. Versics Károly és Lenkei Sándor pénzbüntetésüket kifizették és élték tovább mindennapi munkáséletüket. Későbbi megfigyelésükről nincs adat, ebben nyilván szerepe van Lenkei Sándor tanácselnök édesapjának is. A forradalom alatt felszínre tört técsz-problémák végleges megoldását az 1960-ban megkezdődött iparosítás hozta meg, amelynek előkészületeit - földmintavevők, földmérőka földeken dolgozók már 1955-1956-ban érzékelték.

36 1957-ben a volt Damjanich Termelőszövetkezet tagjainak egy részéből megalakult a Kossuth Termelőszövetkezet. A Stromfeld/Szabad Május 1. Termelőszövetkezet volt tagjaínak egyik része Aranykalász, másik része Új Élet néven alakított termelőszövetkezetet. A drasztikusan megfogyatkozott szövetkezeti földterület feleslegessé tette az önálló gazdálkodást, ezért e három gazdaság 1960-ban Új Élet néven egyesült. 1961-ben a földtulajdonosok többsége - 150 birtokos belépett az Új Élet Termelőszövetkezetbe, amely a Rákóczi nevet vette fel, 1969-ben az érdi Búzakalász Termelőszövetkezettel való egyesüléssel Százhalombattán befejeződött a mezőgazdaság „szocialista átszervezése". Az agráripari, majd rövid időn belül ipari agrár település végleg ipari jellegűvé vált. Földjein szovjet segítséggel szocialista kirakatváros született. 35 SZANISZLÓ J. 2006. 196. p. 36 Tanácsülési Jegyzökönyvek. 1957. november 20. - PML . XXIII. b.- 6.