Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn Fábián Balázs Bevezetés Gödöllőn a lakosság mindig fontosnak tartotta a hősi halottak emlékének ápolását. Ezt bizonyítja a településen fellelhető számtalan szobor, márványtábla és más alkotás. Ezek mind mind más eseményhez kapcsolódnak. Gödöllőn az 1848-49-es szabadságharchoz való kötődés komoly részét az isaszegi csata, és annak következményei teszik ki. Már 1861-ben obeliszket emeltek a temetőben nyugvó honvédek sírjai fölé a helyi polgárok. 1899-ben pedig, az egész település összefogásával állítottak méltó síremléket, az isaszegi csatában hősi halált halt magyar katonák nyughelye fölé. A gödöllői születésű, Aradon vértanúhalált halt Török Ignác honvédtábornok emlékét is ápolja a város lakossága, mint azt a róla elnevezett gimnázium, utca és két bronzszobra is bizonyítja. Az I. világháborúban harci cselekmény nem volt a településen, de hősi halottak annál nagyobb létszámban kerültek ki a bevonult honvédek közül. Gödöllő férfi lakosságának különböző társadalmi rétegeiből besorozott tagjai harcoltak szinte minden frontvonalon, közülük több mint 200-an nem térhettek haza. Ezért tartotta fontosnak a község lakossága a holtak emlékének méltó megőrzését, mely 1930-ban szoborállítás formájában valósulhatott meg. Ez a bronzszobor a későbbi megemlékezések fontos színhelyévé vált. A II. világháború áldozatai már vegyesebb képet mutatnak az előzőeknél. A nagyszámú katonaáldozat mellett jelentős a polgári áldozatok száma is. Ez a háború volt az - több évszázada először —, mely a települést magát és az ott élőket fizikailag is érintette. A polgári áldozatok egy része a településen halt meg, a harci cselekmények következtében, de jelentős volt azoknak a száma akiket a német katonák hurcoltak cl, 1944 nyarától kezdődően. Mellettük sokan voltak olyanok is, akiket a szovjetek szállítottak cl málenkij robotra. Az elhurcoltak közül szinte senki sem tért vissza a szülőföldjére. A 11. világháború áldozatainak legkevésbé tisztázott rétege Gödöllőn, a szovjetek által működtetett hadifogolytáborban elpusztult több ezer ember. Róluk évtizedekig beszélni sem volt szabad. Azt, hogy a holttesteket hová temették a katonák, még a mai napig sem tudjuk. Egy részüket 1946-ban exhumálták, a katolikus halotti anyakönyv néhány bejegyzése szerint, de az, hogy mi lett a tömegsírok további sorsa, szintén tisztázatlan kérdés maradt. Az 1848-1849-es szabadságharc emlékmüvei Az isaszegi csata A Gödöllő szomszédságában lévő Isaszegen vívták a szabadságharc egyik fényes győzelmét a magyar csapatok, 1849 tavaszán. A csata következményei Gödöllő lakosságára is hatással voltak. Az isaszegi csata nagyon véres volt. Osztrák részről 600-800 katona esett cl. A császári csapatok a sebesültjeik nagy részét elszállították a fővárosba, de sokan maradtak Isaszegen és Gödöllőn is. A magyar csapatok vesztesége 1000 főre tehető, de ezen felül sok volt a sebesült. Gödöllőn a kastélyt és a szegényházat kórházzá alakították, de a sebesültek egy részét így is magánházaknál kellett elhelyezni. Nemcsak a sebláz, és a vérveszteség pusztí1 Jelen dolgozat, kiegészítő tanulmány a katonai emlékművek és a katonatemetők nyilvántartásához. A kutatás a 1 ladtörténeti Intézet kérésére történt, 2006-ban.