Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Bedő Gergely: A gödöllői vasútállomás és a királyi váró építésének fejezetei 1867-1874

különösen fontos volt, mivel Ferenc József köztudottan fázós ember hírében állt, szerette a meleget. Az utcai és a vasút felöli helyiségek közé kerülhettek az illemhelyiségek és mosdók. Eb­ből a traktusból lehetett lejutni a pinceszintre is. Ezeknek nem volt természetes megvilágításuk, a természetes szellőzést egy kürtőn keresztül oldották meg. A pincelejáró a mai napig ugyanitt, az épület Pest felőli oldalán található. A régi királyi váró épületét nem bontották el, átalakították és a vasúti étterem nyári lugasaként szolgált tovább. Az átalakítások során magának a váróteremnek a magasságát lecsökkentették, korabeli képeslapokon egy alacsony, ercszmagasságú épület látszik az ál­lomás mellett. Ennek két oka is lehetett. Egyrészt így kevésbé volt hangsúlyos a faépület, másrészt pedig, így összevonhatták a pcronlefedéssel. A magyar vasúti építészetben a fedett peron végén elhelyezett nyári étterem elfogadott megoldás volt. Hatvan felé esö fedett peron teteje alatt a hatvani végén is volt egy éttermi terasz, melyet kezdetben csak tartózkodóként használhattak. Ezzel az állomásépület teljesen szimmetrikus tömeget képezett. Az állomásépület felső szintjén később zsalugáterckct helyeztek el, me­lyek még hangulatosabbá tették az épületet. (9. kép) 9. kép Állomásépület a vasút felöli oldalról nézve. (Városi Múzeum. Gödöllő) A szegélytornyok és a királyi váró tömege ritmikussá tették az egész állomás megjelenését. A magasabb épületrészek és a királyi váró is hasonló távolságokra he­lyezkedtek el. A perontető pedig mindezeket összekötötte és egységes kompozícióvá tette, annak ellenére is, hogy az állomásépület és a királyi váró előtti perontető nem ért össze. Ugyancsak 1874-ben készült el az állomás közelében a gázgyár, melyet a MÁV épített. Ez a kastély és a kastélyhoz vezető utak világításáról gondoskodott. 29 29 RIPKA F. 1896. 162. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom