Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya
tartja. 1 A miseruha szerepelt az 1903-ban rendezett kassai Rákóczi-ereklyekiállításon is, a kiállítók azonban óvatosak voltak, csak a hagyományra, s nem biztos adatokra hivatkoztak provenienciáját illetően. 2 A Rákóczi-emléket a millenáris monográfia nyomán az abaúji és zempléni Rákóczi-hagyományt feldolgozó tanulmány is említi. 3 A casula alig száz év múlva újra az érdeklődés homlokterébe került, miután 1970-ben az Iparművészeti Múzeum védett műtárgynak, vagyis megóvandó nemzeti értéknek, mai kifejezéssel a kulturális örökség részének nyilvánította (a védési határozat száma: 85608/70). Feltehetően ez az aktus is hozzájárult, hogy a tudományos irodalom, az iparművészettörténet is bevette forrásai közé mint fontos 18. századi műtárgyat, ugyancsak a Rákóczi által a felsővadászi plébániának adományozott miseruhaként. 4 Az adományozás ténye a millenáris vármegye-monográfia alapján faktum lett, senkinek sem jutott eszébe, hogy utána nézzen annak, hogy a felsővadászi római katolikus plébániát 40 évvel Rákóczi halála után alapították, a hitújítás korától folyamatosan létező református egyház pedig nemigen tudott volna mit kezdeni egy miseruhával, s a faluban a 18. században letelepedett görög-katolikus ruszinok parókusa sem ilyenbe öltözik a szentmisék alkalmával. A felsővadászi plébánián őrzött, s igen rossz állapotba került tárgyat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal anyagi támogatásával restaurálták - restaurátor: Koncsánszky Irén -, majd a felsővadászi római katolikus plébánia tulajdonjogának megőrzésével tartós letétként a sárospataki Rákóczi-várba került, a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma 2003ban nyílt „Rákócziak dicső kora" c. állandó kiállítására. 5 A miseruha színesen festett, vörös alapú, nyomott és poncolt szattyánbőrből készült, világos lenvászonnal bélelve. Eleje hegedűformájú, melyet a közepére préselt és festett aranyszínű téglalap három részre oszt, a hegedűformát a hátlapról lehajló lemetszett háromszög alakú széles pántok tartják a vállon, mind ezt, mind a téglalapot, mind a casula elejét szélcsen festett ezüst csík keretezi (2. kép). A miseruha hátat takaró részének közepére a mellső téglalaphoz hasonló, alul és felül a szélekig, két oldalt kissé beljebb végződő aranyszínnel nyomott latin keresztet helyeztek, a kereszt és a lekerekített hátsó lap szélét szintén széles poncolt ezüst sáv keretezi (3. kép). A casulának a téglalapon és a kereszten kívüli vörös felületét hármas ezüst tulipáncsokrok és ezüst visszahajló akantuszlevelek díszítik szimmetrikus elrendezésben, ezek közé apró színes rózsa- és szegfűszálakat festettek. A casula előlapjának arany csíkján dús barokk mustra rózsa-rózsacsokor-tulipánoklevél-gránátalma ábrázolásával, a hátsó lap keresztjén felül két vörössel festett bőségszaru szimmetrikusan a kereszt rövidebb száraiba hajlik, a kereszt többi virágmotívuma hasonló a téglalapéhoz. A casula mérete: elejének hossza: 94 cm, a hátáé: 100,5 cm, elejének legnagyobb szélessége: 61 cm, a hátának: 65 cm. A bélésen felirat. A miseruha barokk ízlésű, 1 Felsővadász. A római kath. templomot is a Rákóczyak építették a XVI. század közepe táján. A templomban igen érdekes casulát (misemondó ruhát) őriznek, mely egy II Rákóczy Ferenc által sajátkezűié g lőtt őznek bőréből készült. A casula még most is jó állapotban van, szép színes és aranyozott mintázatú domború nyomással... Abaúj-Torna és Kassa 1896. 299. p. 2 5/29. Miseruha, bőrből. A hagyomány szerint a II. Rákóczi Ferencz által elejtett őznek bőréből készült. Kiállítja: A felsővadászi r. kath. templom. A kassai Rákóczi ereklye-kiállítás lajstroma. 1903. 169. p. 3 FERENCZI 1960. 117.jegyzet. 4 Kelet-Magyarországról eddig egyetlen ilyen emléket [ti. bőr casulát] tartunk nyilván. Ezt az arany és ezüst nyomású virágokkal díszített szarvasbőr casulát II. Rákóczi Ferenc ajándékozta a felsővadászi templomnak. Sz. Koroknay 1979. 117.; A magyarországi bőr miseruhák közül egynek tudjuk az eredetét; ezt II. Rákóczi Ferenc ajándékozta a felsővadászi plébániatemplomnak. SZ. KOROKNAY É. 1983. 399. p 5 Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeumának állandó kiállításán látható, kiállítva a „Divat a késő reneszánsz-kori Felső-Magyarországon" c. időszakos kiállításon: Magyar Nemzeti Múzeum Rákóczi Múzeuma, Sárospatak: 2005 december 2006 február; Herman Ottó Múzeum, Miskolc: 2006 március-június; Zempléni Múzeum, Szerencs: 2006 július-november.
