Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - G. Merva Mária: Fessier Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál

Fessier Ignác Aurél (1756-1839) a besnyői kapucinusoknál G. Merva Mária Fessier Ignác, a magyarországi származású német regény- és történetíró, aki fiatal korában Martinovics Ignác tanártársa volt a lembergi (Lvov, jelenleg Lviv, Ukrajna) egyetemen, máriabesnyöi szerzetesként kezdte pályafutását. Eleinte a felvilágosodás híve, később misztikus-romantikus gondolkodás jellemezte. „Látta a fölvilágosodás napját ragyogni és leáldozni, megismerkedett a klasszikus és a romantikus kor eszméivel, törekvéseivel - írja életrajzírója, Koszó János.

1 - Volt szerzetes, egyetemi tanár, nevelő, szabadkőműves páholyalapító, evangélikus egyházfő. írt regényeket, drámát, politikai röpiratot, szabadkőműves kátékat, egyháztörténelmi munkát, s megírta nagy magyar történelmét. Hetvenéves korában pedig kezébe vette a tollat s hűséges sáfárként számot adott önmagának, Istennek és embertársainak életéről és annak eredményeiről. Tisztán történések szempontjából is igen érdekes volt ez a hosszú élet: térbelileg négy országban játszódott le: Magyarországon, Ausztriában, Poroszországban s Oroszországban. Időbelileg, főként ha a nagy események láncolatát tekintjük, amelyek belejátszottak, csaknem négy emberöltő, négy különböző korszak volt az önéletrajz írója mögött. Nem csodálhatjuk egyik méltatójának megjegyzését, hogy érdekesebb életet élt, mint amilyen regényt valaha írt." Fessier Ignác Aurél a Mosón megyei Zurányban született 1756. május 18-án.

2 Édesapja, Fessier János György részt vett a török háborúban Szerbiában (1737-1739), katonai szolgálata után egy uradalmi kocsmát bérelt Mosón megyében. Édesanyja, Kneidinger Anna Mária egy jómódú bécsi selyemgyáros lánya volt, szülei azonban korán meghaltak, s így nővérével együtt a Mosón megyében élő nagynénjéhez került. Itt ismerkedett meg Fessier Jánossal. Az érzékeny, misztikus hajlamú fiatalasszony nem érezte jól magát a vendéglösné szerepében, ezért 1759-ben Pozsonyba költöztek, ahol férje Areo gróf szolgálatába szegődött. Az édesanya rendkívül vallásosán nevelte fiát, Ignác névre is a jezsuita rend alapítója, Loyolai Szent Ignác iránti tiszteletből kereszteltette,

3 hároméves korában a jezsuita rend ruhájában járatta, már születésekor papnak szánta. A kisfiú is remetét és szerzetest utánzott legszívesebben játékaiban, arról álmodozott, hogy ő maga is szent lesz, amint megtanult olvasni, egyházi könyveket olvasott, tanulás helyett imádságos könyvet írt. „E különben is jó szándékkal adott anyai tanítások által nem sokára a szentek majmává lettem, mert túlzó képzelmeim már nálam is - mint azoknál - lélekjelcncteket csaltak elembe, mik valómat oly hevesen s keményen előfogták, hogy ájulásba s görcsökbe esve, már hatodik éves korom1 KOSZÓ .1. 1923.4. p. 2 Fessier németül és két részletben írta meg önéletrajzát (Dr. Fessler's Rückblicke auf seine siebzigjährige Pilgerschaft. Boroszló, 1824. Fessler's Resultate seines Denkens und Erfahrens. Boroszló, 1826.) Magyarra Vizei János fordította le 1854-ben Böltskén Fessier tudor visszapillantásai az ö hetven éves zarándokságára. Barátjai s ellenségeinek hagyományul címmel, a kézirat az OSzK Kézirattárában található, lelt. sz. Quart. 1 lung. 1014 A továbbiakban: FESSLER I. 1854. - Holéczy Mihály Fessier Ignácz Aurél élete c. 12 oldalas kéziratában (OSzK Quart. Hung. 657.) összefoglalja Fessier életrajzát. A továbbiakban: FIOLÉCZY M. é. n. - Abafi Lajos Feszler Ignácz Aurél c. tanulmányában (Századok, 1878. VII. füzet. A Magyar Történelmi Társulat Közlönye. Szerk. Szilágyi Sándor. 618-645.) Fessier kiadatlan levelei alapján foglalta össze a tudós életét. A továbbiakban: ABAFI L. 1878. 3 Az Aurél nevet ö maga vette fel később Szent Ágoston iránti tiszteletből.