Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Szvitek Róbert József: Egyházi élet a kiskomári várban a 17. században

A kiskomári hívek adományai mellett 1654. július 1-én a pápai zsinat is megszavazott 25 forintot,

129 valamint 1655. március 13-án összeírták a somogyi gyülekezetek felajánlásait is. Ok épületanyagokat ajánlottak fel, fögerendákat és figerendákat, szalufát, talpfát, padlásdeszkát, téglát.

130 Az iskola építését már a következő lelkész idején, 1656. június 21-én kezdték el Salánki István iskolamestersége alatt.

131 Ezekben az egyre nehezebb időkben lelkészváltásra is sor került a kiskomári várban. Az 1655. augusztus 2-án megtartott kajdi partikuláris zsinaton Bereczki Dániel helyett Rátkai György szentlőrinci prédikátort küldték Komárba.

132 Szolgálatát azonban csak október 9-én kezdte meg, ekkor érkezett a végvárba.

133 Az 1656. június 21-22-én Bödön megtartott zsinaton Rátkait a somogyi gyülekezetek esperesévé is megválasztották.

134 Az új lelkész az anyakönyvek vezetése mellett elsősorban a kiskomári egyház számára tett adományokat és az ezekből vett értékeket jegyezte fel. Az összegyűjtött adományokból vásároltak a gyülekezet számára úrvacsorapoharat,

13- az úrvacsorához egy ezüst tányért, ónkannát, amelyben a szükséges bort vitték a templomba, valamint énekeskönyvet. Ezekre több katona és tiszt tett adományt, volt aki a hadi nyereségéből ajánlott fel 1-2 forintot.

136 Simon Pál kiskomári vajda két alkalommal is vásárolt a gyülekezet számára harangokat, amelyeket saját költségén tetetett fel a harangtoronyba.

137 A sereg 1660. október 11-én egy öregharangot is vásárolt adományokból Lengyel Zsigmond szigligeti kapitány Kerckligct nevű falujából. Rátkai György lelkész 3 tallért adott a harang árába. Az adományozók között szerepelt 2-2 tallérral Ropoly Farkas hadnagy, és Szabó Márton vajda is.

138 A katolikusok megerősödését mutatja, hogy 1661. január 12-én I. Lipót utasította a pozsonyi kamarát, hogy Pethő László kiskomáromi főkapitánynak a Kiskomárom várában építendő templom költségeire 3000 Ft-ot utaljon ki 9376 forint 30 krajcár hátralékos katonai járandóságaiból.

139 Április 9-én a király megsürgette a pozsonyi kamarát, mert még mindig nem történt meg a kifizetés.

140 Arról azonban már nincs információnk, hogy a kapitány valóban megkapta e az összeget, és azt templomépítésre fordította. A várban minden bizonnyal egyre jobban háttérbe szorultak volna a reformátusok a katolikus vallás támogatói, az uralkodó és a kapitány ellenében. 1664. május 5-én Sándor páter kiskomári plébános a kanizsai táborból tájékoztatta felettesét a veszprémi püspököt Kanizsa ostromáról.

141 A júliusban Kiskomár alá ért török sereggel történő rövid tárgyalás után a védők elhagyták a várat,

142 amelyet Köprtilü Ahmed nagyvezér július 18-án felrobbanttatott.

143 Az erősséget nem építették újjá, a katonaság szétszéledt belőle, ami maga után vonta az egyházi élet megszűnését is. 129 Uo. Ibi. 130-131. 130 Uo. fol. 142. 131 Uo. fol. 107. 132 Jegyzőkönyv fol. 459. 133 Anyakönyv fol. 110. 134 THURY E. 1998. 379. p. 135 Anyakönyv fol. 105-106. 136 Uo. fol. 108. 137 Uo. fol. 107. 138 Uo. fol. 132. 139 BADÁL Ii. 1975. 127. p. 140 BADÁL E. 1975. 128. p. 141 MOLNÁR A. 2003. 129. p. 142 PROKOSCH, E. 1976. 203-207. pp. 143 BENDA K. 1982. 486. p.