Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Szvitek Róbert József: Egyházi élet a kiskomári várban a 17. században

A lelkészek vizsgálatán kívül egyéb ügyeket is tárgyaltak. A kiskomáromi gyülekezet harangozó)át, Koczkás Györgyöt - aki egyben várbeli gyalogos katona is volt

56 - a püspök megintette, mert a templom székeivel önkényesen rendelkezett.

57 Szakos Gergely hajdút Baranyai János vajda, Tóth János és László György jelenlétében a püspök megintette és kötelezte, hogy feleségével szépen lakjon és ok nélkül ne háborgassa.

58 A zsinatot követően, amelyben az egyházmegye dolgait rendezte el, Kanizsai Pálfi János hozzáfogott a várbeli vallásos élet kereteinek a kidolgozásához. Az iskola rektori teendőinek ellátására július 18-án a révkomáromi iskola rektora, Gondon István érkezett a várba.

59 Augusztus 26-án a gyülekezet igazgatására egyházi tanácsosokat állítottak, azaz megválasztották a gyülekezet világi vezetését a presbitériumot és az cgyházfikat. Kanizsai még ugyanaznap a templomban lengyeltóti Lengyel Farkas vicekapitány jelenlétében megerősítette őket tisztségükben.

60 A gyülekezetek világi vezetését ellátó presbitériumok felállítását - Kálvin tanításának megfelelően - a Dunántúlon az 1630. június 18-19-én Pápán összeült zsinat határozta cl. A lelkész mellé rendelt presbitereket a gyülekezet kegyes és erkölcsös tagjai közül kellett megválasztani. Feladatuk volt a gyülekezet erkölcsi életének felvigyázása, az egyházi fegyelem gyakorlása, valamint az egymással haragban, viszályban állók megbékítése.

61 Az elhatározást a gyakorlatba átültetni már sokkal nehezebb volt. A komári várban mint láthattuk az első presbitériumot csak 1634. augusztus 26-án sikerült felállítani. A presbitérium 11 tagból állt, akik mellé két egyházfit is választottak. Személyi összetétele alapján megállapítható, hogy az ekkor a várban szolgáló gyalogos tisztek, a vajdák közül öt tagja a tanácsnak. Rajtuk kívül öt lovas katona és egy tizedes alkotta a testületet, azaz mindannyian a vitézlő rend soraiból kerültek ki,

62 és a későbbiekben sem lesznek polgári személyek tagjai a testületnek. Kiskomárom esetében nem igazolható az az állítás, mely szerint a presbitériumok csak a dunántúli végvárak melletti mezővárosokban jöttek létre, és ezekben kaptak képviseletet a katonák is.

63 Az elkülönülést erősíti az is, hogy 1650-ben a várbeli tanács 24 tagú, és mellette a városnak a hozzá filiaként tartozó Galambokkal együtt egy 20 főből álló presbitériuma volt.

64 A testület összetételéből az is látszik, hogy olyan személyeket választottak presbitereknek, akik a kapitány által összehívott vitézlő széknek is tagjai lehettek, így ítélkezési gyakorlattal rendelkeztek. A vitézlő szék, vagy seregszék a katonák első fokú igazságszolgáltató hatósága. A kisebb végházakban nyolc, de általában 12 esküdtből álló bíróság.

65 Ugyanakkor seregszék néven működött a praesidium önkormányzata is, amely szintén törvénykezhetett az ott élő katonák és polgári személyek felett. Ennek tagjai között is lehettek presbiterek. Elén a két seregbíró állt,

66 akik Komár esetében az első presbitériumnak nem voltak tagjai, de később a testületbe kerültek. 56 MOL E 211 Lymbus Ser. II. Fasc. 26. 93. es. fol. 544.v. 57 Jegyzőkönyv fol. 348.; TI IURY E. 1998. 324. p. 58 Jegyzőkönyv fol. 351. 59 Anyakönyv fol. 18.; RÉVÉSZ K. 1892. 428. p. 60 Anyakönyv fol 18-19.; RÉVÉSZ K. 1892. 428. p.; THURY E. 1998. 314. p. 61 THURYE. 1998. 288-289. pp. 62 Anyakönyv fol. 18. A presbitérium tagjai; Szabatom' János vajda, Baranyai János vajda, Balassa Benedek vajda, Récsei Antal vajda, Koszorús Péter, Jósa vajda, Bornemisza György, Barbély Péter, Barbély István, Bocskai András, Túrós Miklós. Egyházfik: Szálai Pál, Kecskeméti László György deák. Az első presbitérium névsorát közli RÉVÉSZ K. 1892. 428. p.; THURY E. 1998. 314. p. de mindketten három egyházfit említenek, mert Kecskeméti László György deák nevén két személyt, Kecskeméti Lászlót és György deákot feltételeztek. Mivel azonban Kanizsai püspök maga mellé két, évente választandó egyházfit kért, egyiket a lovasok, másikat a gyalogosok közül, így itt is két személyt kell inkább feltételeznünk. 63 RÚZSÁS L. 1968. 239-240. pp.; SZÁNTÓ I. 1984. 15. p. 64 RÉVÉSZ K. 1892. 423^124. pp. 65 VARGA J.J. 1981. 147-148. pp. 66 PÁLFFY G. 1995./b. 103-104. pp.; VÉGH F. 2007. 137-139. pp.