Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

VI. Könyv- és folyóiratszemle - Szvircsek Ferenc: Balassi Bálint nyomában. Po stopách Bálinta Balassu (Zombori István)

Szvircsek Ferenc: Balassi Bálint nyomában Po stopách Bálinta Balassu Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. Pozsony - Bratislava, 2004. Zombori István Nagy öröm kézbe venni ezt az elegáns B/5-ös méretű kiadványt, amely Pozsonyban jelent meg 2004-ben. A kiadvány nemcsak tartalmánál és kétnyelvűsége (magyar-szlovák) miatt jelentős, hanem azért, mert egyúttal a kiadó intézmény munkáját is jelzi. A Szlovák Nemzeti Múzeum 2002-ben nyitotta meg a pozsonyi Vár alatt, egy elegáns régi épületben a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumát. Ez az intézmény hivatott arra, hogy a felvidéki magyarság kultúráját egyfajta sokrétűséggel mutassa be. Ez jelenti a magyarság történeti, néprajzi, képzőművészeti és irodalomtörténeti emlékeinek gyűjtését és bemutatását is. Nem c könyvismertetés keretében kell méltatni a múzeum működését, annak eredményeit, illetve nehézségeit. Itt most egy kiadványra szeretnénk fölhívni a figyelmet, amely kétnyelvű jellegénél fogva alkalmas arra, hogy a magyar történelem és a magyar kultúra, irodalomtörténet kimagasló tehetségű személyiségének, Balassi Bálintnak, a költőnek, a katonának, a közéleti személyiségnek életét az érdeklődők elé tárja. Örvendetes dolog, hogy a szerző, Szvircsek Ferenc, a hazai történész muzeológusok sorából került ki, ami azért sem véletlen, mert a könyvet megnézve kiderül, hogy a könyv megszületéséhez a pozsonyi Szlovák Nemzeti Történeti Múzeum, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a salgótarjáni Nógrádi Történeti Múzeum, valamint a zólyomi Városi Múzeum adtak segítséget. így érthető, hogy a remek kötet, amely 46 oldalon 29 metszet és 1 térkép segítségével mutatja be témáját, igazi nemzetközi együttműködés eredménye. A kiadvány bemutatja a korszak jellegzetes magyarországi nemesi famíliáját, a Balassi családot, illetve a költő élete kapcsán röviden ismerteti a magyar végvári rendszert és a török elleni harcot a 16. században. Ebbe a környezetbe helyezi el Balassi Bálint személyét, aki Zólyom várában született. Majd a szerző megjegyzi: „Életútját áttekintve megállapíthatjuk, hogy Balassi Bálint Észak-Magyarország szinte valamennyi várában, városában megfordult hosszabb-rövidebb ideig. A birtokperekben rokonaitól megtépázott, meggondolatlanul kötött házassággal sújtott, tengődő, Lengyelországban is a megnyugvást, hírnevet és vagyont kereső költő a török elleni háború hírére hazatért, ismét katonának állt, s 1594. május 19-én az esztergomi Víziváros ostrománál halálosan megsebesült. Május 30-án hunyta le örökre a szemét. Klaniczay Tibor soraival »Egy fénnyel és árnnyal teli élet és egy szerelembe álmodott világ halhatatlan költője.« Hazakerült a szeretett Vág menti Liptóba, a ,,jószagú vidékhez", hol a vadvirággal borított mezők felett „mozdulatlan szépség" lebeg. Hazakerült a gyantát gyöngyöző fenyők illatával terhes Kriván hegye alatt fekvő Hibe mezőváros gótikus templomának kriptájába, szülei mellé." Ez a kötet - és remélhetőleg az ezt követő sok más hasonló kiadvány - hozzájárulhat az évszázados nehézségek, viták feloldásához, illetve megoldásához. Kívánjuk, hogy a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma számos, hasonló tartalmas, értékes kötetet jelentessen meg, hasonló szlovák-magyar együttműködésben, mint a fenti kiadvány.