Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Szvitek Róbert József: Egyházi élet a kiskomári várban a 17. században

elvégezte az egyházkerület történetét bemutató munkájában.

12 A másik dokumentum a kiskomári praesidium református gyülekezetének 1624-1664 között vezetett anyakönyve, amely Komárvárosra és a környező településekre vonatkozóan is tartalmaz adatokat.

13 A keresztelési anyakönyv vezetését Pathai István püspök (1612-1628) 1624. november 3-án kezdte el. A házassági anyakönyvet 1626-ban Deáki Dániel komárvárosi lelkész nyitotta meg. Legkésőbb, 1634. május 22-én a halotti anyakönyvet nyitotta meg Kanizsai Pálfi János püspök (1629-1641). Az anyakönyveket a végvár 1664 nyarán történt elestéig vezették a lelkészek. Legértékesebb részét, Kanizsai Pálfi János naplóját még a 19. században közölték,

14 és részben a dokumentum feldolgozása is elkészült.

15 Jelen tanulmányban nagymértékben e két forrásra támaszkodom. Arról, hogy a 16. században milyen egyházi élet folyt a várban nem rendelkezünk konkrét információkkal, csak feltételezésekre támaszkodhatunk. Míg a vár az óbudai prépostság birtokában volt, minden bizonnyal a katolikus vallás volt a meghatározó a végvárban szolgálatot teljesítő katonaság és a hostátban élő családtagjaik között. A reformáció tanai azonban egyre nagyobb teret nyertek a Dél-Dunántúlon is. Az itt lévő végvárakra hatással volt mind a környék főnemessége - Nádasdyak, Bánffyak, Batthyányiak - által támogatott, mind a mezővárosokból kiinduló hitújítás.

16 A reformált egyházak ezen a területen közös keretek között, egy püspök irányításával működtek a 16. század végéig. Az evangélikus és református egyház között a nyílt összeütközésre és szakításra az 1591. évi csepregi zsinaton került sor az úrvacsoratan kérdésében vallott különböző nézeteik miatt.

17 A lutheránusok szerint az úrvacsora vételekor valóságosan átnyújtják és elfogadják Krisztus testét, míg a kálvinisták a kenyérben csak Krisztus testének jelét látják. Külsőségekben is megnyilvánultak a különbségek. Míg Luther magyarországi hívei Krisztus testét ostya formájában veszik magukhoz, addig Kálvin követői ezt kenyérrel teszik. A teljes különválás - legalábbis a külsőségekben - nem történt meg ilyen egyértelműen. Erre Kiskomáromban is találunk példát. A kiskomári hívek és lelkészeik a református egyház tanítása mellett foglaltak állást, amely az 1612-ben megtartott köveskúti zsinat kánonjában előírta, hogy az úrvacsoravételkor kenyeret kell használni.

18 Mikor azonban 1618. július 24-25-én Pathai István püspök a kiskomáromi egyházban püspöki vizsgálatot tartott azt tapasztalta, hogy a lelkész, Nagy Gáspár esperes még nem vezette be a kenyérrel történő szentségosztást, mert a hívek között többségben voltak azok, akik ragaszkodtak az ostyához.

19 Az 1618. november 1-én összeült szentlőrinci zsinaton újra kérdőre vonták a kiskomári lelkészt, aki még mindig nem tudott áttérni a kenyérrel történő úrvacsoráztatásra. A zsinat kötelezte a lelkészt, hogy az ellenkezések dacára térjen át a kenyérre, és levélben szólította fel ákosházi Sárkány István főkapitányt, a vajdákat és a katonákat, hogy az úrvacsorát közönséges kenyérrel vegyék, és lelkészüket ne engedjék elmenni közülük, mert nála alkalmasabb ember nincs a kiskomári lelkészi és esperesi tisztre.

20 12 ITIURYE. 1998. 13 A kiskomáromi református egyházközség anyakönyve. Dunántúli Református Egyházkerület Levéltára III. 205. (továbbiakban Anyakönyv) Hivatkozásánál nem az eredeti számozást vettem figyelembe, hanem a levéltáros által a lap alján jelzett foliószámokat. 14 RÉVÉSZ K. 1892. 427-439. pp. 15 CSIRE I. 1890. 320-322. pp., 332-336. pp., 352-354. pp. 16 A mezővárosokban folyó reformációra Id. KATHONA G. 1974.; SZAKÁLY F. 1995. 17 THURYE. 1998.91-112. pp.; MAKÁR J. 1961. 8. p. 18 THURY E. 1998. 192-193. pp. 19 Jegyzőkönyv fol. 44.; THURY E. 1998. 206. p. 20 Jegyzőkönyv fol. 63-64.; THURY E. 1910./a. 14-17. pp.: THURY E. 1998. 206-207. pp.