Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
VI. Könyv- és folyóiratszemle - Vanitatum vanitas. Veres László: Üvegművességünk a XVI-XIX. században (Peterdi Vera)
az üveg feltalálásáról, rögzíti a tudomány mai állása szerinti álláspontot is, korrigálva a kutatástörténeti variációkat: eszerint az üveg megismerése Szíriához köthető, ideje a Kr. e. VIV. évezred. 19 Ugyanígy pontosítja az üveg elterjedésének irányát és időszakát (a hellenisztikus Egyiptomból, Alexandriából Görögországon át a Római Birodalomig 20 ), továbbá az új technika, az üvegfúvás felfedezése idejét és helyét, amely jelen tudásunk szerint a föníciai Szidon volt a Ka", e. I. század végén. Ezután a korai üvegkészítő eljárások leírása következik. Itt technikatörténeti szempontból érdemes lett volna utalni arra, hogy a homokmag körüli formaadás maga is egyfajta öntési mód, mintegy az öntés legősibb változata. Rendkívül szemléletesen vázolja a szerző a 17-18. századig kizárólagosan ismert-előállított két üvegfajta, a káli és a nátronüveg közötti különbségeket, kiemeli, hogy káliüveg a cseh kristályüveg is, továbbá, hogy a 18. században fedezik fel az ólomüveget, a harmadik üvegfajtát. A következőkben a kötet egyre szűkülő lokális körben tárgyalja az üvegmüvességet. Először Európa középkori üvegiparával, az üveggyártás antik hagyományokon alapuló, azt felelevenítő újrafelfedezésével, ezen belül a frankok közvetítő szerepével foglalkozik a könyv írója. Kiemeli, hogy ennek a korszaknak a legjellemzőbb hutatípusa az ún. kolostori üveghuta volt, amelynek kutatását a korai magyar üvegipar feltérképezése szempontjából is fontosnak tartja. A kolostoroknak (s tegyük hozzá, úgy tűnik, ezen belül is az 529 táján létrejött Szent Benedek Rendnek 21 ) igen jelentős szerepük volt az európai üveggyártás elterjesztésében. A szerzetesrendek nemcsak legfőbb „fogyasztói" voltak az üvegnek, hanem enciklopédiáikban maradtak fenn az ókori üveggyártási technikák leírásai is. Vallási indíttatásúak (keresztes háborúk) voltak az üvegmüvesség 13. századi nagy változásait, fellendülését előidéző okok is: a Kelet (Szíria, Bizánc) kultúrájával megújul az üveggyártás (edénytípusok, formák, díszítőeljárások). A felújított antik hagyományokkal együtt új alaptípusok jönnek létre s terjednek el Európa-szerte. Ezeket a jellemző formákat a szerző tárgyfotók helyett igényesen megrajzolt ábrákon mutatja be, ami a lehető legjobb megoldás később is alkalmazhatta volna! Fontosnak tartja megjegyezni, hogy a kolostori huták mellett már a 13. századtól megjelennek a kis erdei (vándor) huták is, azok, amelyek egészen a 19. századig jellemzően a közhasználati üvegek gyártóhelyei. A 13. századi változások legjelentősebb eredménye azonban, mint köztudott, az egész Európa üvegmüvességet évszázadokra meghatározó velencei üveggyártás létrejötte volt, műhelyének Murano szigetére telepítésétől (1291) a 16. század végéig. A szakirodalomban a fúvott üvegstílus korszakaként meghatározott időszak reprezentánsa egyértelműen Velence volt. A szerző Velence gazdasági és kereskedelmi befolyását domborítja ki, utalva technológiai újításai jelentőségére, stílusbeli sajátosságaira is. A számtalan adatot, nevet felsorakoztató leírásba sajnálatosan egy hiba is becsúszott: a Murano nevét híressé tevő újítások (zománcfestés újrafelfedezése, cristallo) feltalálójának, Angelo Barovier-nek a neve Angelio Bakovier-ként szerepel a kötetben. 22 19 Inkább csak szépséghiba a korai évszámok következetlen használata: i. e., Kr. u., i. sz. Üvegmüvességünk... 2006. 18-19. p. Vigyázni kell azonban a Szíria, Fönícia, föníciaiak megjelölések alkalmazásával, hiszen a Kr. e. IV-III. században Fönícia és Szíria területe földrajzilag nem volt azonos. Üvegmüvességünk ... 2006. 18. p. 20 Itt érdemes lett volna utalni Bizánc szerepére, jelentőségére is. Üvegmüvességünk ... 2006. 18. p. 21 Torcello szigetén bencés szerzetesek vetették meg (kolostori üveggyártás) a világhírű velencei (muránói) üvegmüvesség alapját a 6-7. század fordulóján (Üvegmüvességünk ... 2006. 25. p.), s angol bencés kolostorban (Monkwermonth mellett) alkalmaztak frank üvegmüveseket is (adatok a kolostor 7-8. századi krónikájából), akik vándorlása révén terjedt el az üvegkészítés Európában (Üvegmüvességünk ... 2006. 20. p.). Továbbá az egész Európában is az egyik legkorábbi kolostori huta (12. század) az egykori pásztói bencés apátság területén került elő (Üvegmüvességünk ... 2006. 30. p.). 22 Üvegmüvességünk... 2006. 26. p. - Úgy látszik, nevének pontos írásmódja másoknak is gondot okoz: Vadas Anzolo Barovier-nek írja. VADAS J. 1989. 20. p.
