Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
V. Kárpát-medencei körkép - Bevilagua Olga: Egy felújított műtárgy a Csallóközi Múzeumból - Somogyi György kőtáblája
tatásban pedig nagy segítséget és támogatást nyújtott dr. Somogyi Mátyás, aki értékes fényképdokumentumokat is ajándékozott a múzeumnak. S ki volt Somogyi György? A család történetének kutatása során számos forrásból meríthetünk, elég csak átlapozni a 19. század végén és a 20. század elején készült genealógiai gyűjteményeket 2 és a közelmúltban megjelent munkákat 3 , amelyekből kitűnik, hogy a Somogyi családnak tekintélyes katonai múltja volt a 16. század utolsó harmadában. A Dunántúlról származó Somogyi család csallóközi oldalágának megalapozója György (1557-1593) volt, aki feleségül vette Amadé Erzsébetet, s így házassága révén uradalmat szerzett a Csallóköz szívében, az egyházkarcsai és síposkarcsai területeken is. Erről szóljon a család krónikása, dr. Somogyi Mátyás: „Amint végrendeletében írja, kisgyermekként menekítik a Dunán át a várkonyi Amadé családhoz, ahol gondoskodnak neveltetéséről. Feleségül veszi Amadé László és Kartsay Borbála lányát, Erzsébetet. Neje nagy hozományához tartozik pl. Sípos- és Egyházkarcsa is. György ezt a vagyont vére ontásával, a haza és a király érdekében teljesített szolgálataiért kapott királyi adományokkal gyarapítja. Síposkarcsán védelmi, katonai célokat szolgáló, vizesárokkal körülvett, kettős felvonóhíddal és őrtoronnyal ellátott várkastélyt építtetett. A falut ezután az okiratok Somogykarcsaként, Somogyházaként, majd később Kastélykarcsaként, sőt Somogyvárként is említik. György gyermekei közül három is kitűnik a 17. század elején vívott törökellenes harcokban, ill. a tizenötéves háború csatározásaiban. A „karcsai" előnevet viselő Somogyi Mátyás többezer főnyi toborzott huszárral és hajdúval részt vesz a Bocskai-felkelés harcaiban, majd — már 11. Rudolf császár és Mátyás főherceg oldalán — nyolcezer harcossal vesz részt a Habsburg-birodalom háborús kalandjaiban. Erdemeiért bárói címet kap s aranysarkantyús vitézzé ütik Pozsonyban. A bécsi hadvezetés rábízza a csallóközi, tatai, balassagyarmati és gesztesi főkapitányi posztot. Felesége, Náprágyi Dorottya, a nagyváradi püspök, Náprágyi Demeter húga volt. Gyermekeik nem voltak. György legidősebb fia, karcsai Somogyi Farkas. J593-ban a sümegi vár parancsnoka, majd 1604-ben Győr várának és városának vicekapitánya. Felesége Nádasdy Zsuzsanna volt. A harmadik fiú, Somogyi Albert 1616-ban az érsekújvári erődben a lovasság kapitánya. Később Lengyelországba távozott, ott a lengyel király szolgálatában álló magyar katonaság parancsnoka. Albert utódjai a mindmostanáig a Csallóközben, ill. Magyarországon élő, s bizonyítottan a családalapító Somogyi György leszármazottainak számító Somogynak. " 4 Somogyi György személyéről adatokra bukkantunk a múzeum könyvtárában megtalálható ritkaság számba menő kincsben, a Vasárnapi Újság 1858-as évfolyamában is. Az újság 4. számában folytatásban közölték Ipolyi Arnold Csallóközi uti-képek című írását: „SiposKarcsa közepén állanak a Somogyiak kastélyának... romjai. - Egy nagy tért négyszögben kerítő épületmaradvány, mellynek csupán keleti oldalán áll még egy magas fala csonka szöglettoronynyal. A mellette álló, romjaiból szegényesen épült ház előtt, az utczasorában feküdt egy nagy kődombormű faragványnyal. A le és felugráló falugyerkőczék épen gymnastikai gyakorlataikat tárták rajta. A dombormű mellképben, pánczélos, kócsagos kalpagu hőst mutat; alatta sár és portól lepett felírás. " 5 A kastélyról, vagy nevezhetjük várkastélynak is, így ír dr. Somogyi Mátyás: „...a családalapító derghi Somogyi György a régebbi Síposkarcsa ... belterületén vízzel telt árok2 NAGY 1.1863. 3 PONGRÁC, D.-STRESNÁK, G.-RAGÁC, R.-FEDERMAYER, F.-TANDLICH, T. 2004. 4 Somogyi Mátyás közlése alapján. 5 Vasárnapi Újság 1858. 4. sz. 40. p.
