Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
V. Kárpát-medencei körkép - Bevilagua Olga: Egy felújított műtárgy a Csallóközi Múzeumból - Somogyi György kőtáblája
2. kép Somogyi György arcképe, 19. századi ismeretlen festő alkotása, magántulajdon 3. kép A Somogyi-kötábla restaurálás előtti állapota 2005-ben munkálataihoz szükséges költségek öszszegét. A sikeres pályázat és a megyei önkormányzati támogatás fedezte a kőtábla felújítását. A munkák elvégzésével a pozsonyi Képzőművészeti Főiskola Restaurátori Tanszékének szakemberét, Jaroslav Kuba akadémiai szobrászművészt, egyetemi tanárt és munkatársait bíztuk meg. A kőtáblát a restaurátorműterembe szállították és az első tisztítási munkák elvégzése után, a meglévő dokumentumok alapján a restaurátorok hozzáláttak az alapos konzerváláshoz, előkészítették a kiegészítésre szoruló formák mintáit. Majd ezután került sor a letört részek (arc, kézfej) újraformázására. Az arc kialakításához mintául szolgált egy, a 19. századból származó ismeretlen festő olajfestménye (2. kép), amely ma is az egyik családtag tulajdonában van. Az ügy előzménye, hogy a Somogyi György-kőtáblát (3. kép) 1973-ban vásárolták meg a múzeum munkatársai a Somogyi család Síposkarcsán élő leszármazottaitól. A tábla termetes méretei miatt hosszú ideig a múzeum udvarán az időjárás viszontagságainak kitéve állt. A választást, hogy miért éppen ezt a kőemléket választottuk ki a gyűjteményből, még indokoltabbá tette az a tény, hogy fontos forrásanyagokat adott segítségünkre a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria munkatársa, Zuzana Ludiková, aki tüzetesen áttanulmányozta a 16. századi hazai kőemlékeket. Tanulmányában 1 a következőket írja: „Ritka az ilyen emlék a hazai környezetben a 16. század utolsó harmadéiból. Fél alakban ábrázolt szobrászati portrét Somogyi Györgyön kívül a kassai harangöntő IIlenfeld András, az ocsovai kapitány Arnault János és a széleskitti mágnás Balassa Menyhért kapott síremlékén. " A kőtábla építészeti, műemléki kutatásaiban az említett művészettörténész kolleginán kívül részt vett, a családku1 LUDIKOVÁ, Z. é.n. 57-58. pp.
