Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
IV. Kiállítások - Katkóné Bagi Éva: így öltözködött a „szögedi nemzet" a szabó ipar dicsőségére
anekdotákat. 2 Aktív életének nagy részét a szocialista rendszerben élte le. Szegény származása ellenére csendes távolságtartással, kívülállóként figyelte az életidegen intézkedések sorozatát, s keserűen tapasztalta meg az általa oly nagyon szeretett szabó szakma hanyatlását. Mészáros Imre 128 szegedi szabóságról ír pár mondatos szubjektív véleményt, és a kollégákkal megélt kellemes, vagy kellemetlen események tükrében megismerjük életének epizódjait is. Láttatja a szegény szabólegényt, aki mesterének szabóasztala alatt tölti inaséveit és eszi az éjszakákba nyúló munka keserves kenyerét, míg a sok-sok kötelesség hivatássá fejlődik. Megismerhetjük a háború által kettészakított szabó életét, majd a hadifogság utáni újrakezdést. Tapasztalta a felsőbb osztály elvesztése, a nincstelenség, a pénztelenség következményeit, mely a szabó szakmát a megrendelők hiányával sújtotta. Mészáros Imre figyelemmel követte a nincstelenné tett egykori iparosok szövetkezetbe kényszerítését. Élete során találkozott néhány ügyeskedővel, sőt egyszer-egyszer még a rendszer kiszolgálóit is felismerni vélte, de igaz barátságot csak azokkal kötött, akik az egyetemes emberi értékek követői voltak, hiszen maradandót csak e törvények betartásával lehet alkotni, amit tisztességben megőszült élete is bizonyít. 3 Napjainkban a mérték utáni szabóságok hanyatlásának, megszűnésének lehetünk tanúi. A kevés megrendelő nem tartja el a nagy rezsiköltséggel működő üzleteket, nem tudnak munkásokat alkalmazni. Csak azok a varrodák maradhatnak fenn, melyek megfelelően gépesítettek, tőkével rendelkeznek, és nagyobb létszámmal dolgoznak, ilyen Szegeden a SZEFO vagy a CONTEXT Divatműhely. Néhány kisiparos: Polyák, Tarkó, Kovács a régi gárda utolsó mohikánjai még erejüket megfeszítve küzdenek a talpon maradásért. Néhány üzlet az újgazdag réteget megcélozva az öltözködéssel kapcsolatos teljes körű szolgáltatást kínál, a divattanácsadástól a kivitelezésig. A menyasszonyi ruhaszalonok kölcsönzéssel és varrással kielégítik a szezonális estélyi ruha igényt is. A készruhakészítés (butik-ruha) és méretes szabóság együttműködése még kifizetődő, de a kevés tőkével rendelkező szabók manapság ruhajavításra váltanak engedélyt, ők az olcsó áron megvett kínai termékeket, vagy a kilós árukat alakítják át. A fentiekből következik, hogy a szabó szakma is a többi kézműves szakma sorsára jut. Az öltözködésre igényes emberek szomorúan állapítják meg: nem a ruha teszi az embert, de minősíti azt, minősíti a korszellemet, sőt az államot is, mely nem védi kereskedelmét védővámokkal, ezáltal belső szakembereit veszíti el. A kiállítás és a róla készülő katalógus maradandó emléket állít a város polgári öltözködéskultúrájának és a szabó szakma egykori képviselőinek. A katalógus a jövőben szakirodalomként is forgatható lesz, hiszen globalizálódó világunk számára fontos feladat rögzíteni a viseletek egykori elnevezéseit a jelenleg használt szegényes szókincs (ruha, blúz, kabát, nadrág) bővítése érdekében. A feldolgozás lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a jövőben állandó kiállítások, vagy hagyományőrző csoportok számára másolatok készülhessenek, mivel a textilből készült műtárgyak kiállítása fakulással és általános romlással jár, ami utánpótlás hiányában csak kivételes esetekben megengedett. 2 Mészáros Imre 1922. január 21-én született Szegeden. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után Tóth Imre férfiszabómühelyében 1937-40-ig férfiszabótanonc volt. A segédlevél megszerzése után tovább képezte magát: 1943-ban férfiszabó ipari szakrajz tanfolyamot, majd 1947-ben férfiszabó mestervizsgát tett. 55 évig dolgozott a szakmában, aminek nagyobb részét a Divatszabó Vállalatnál töltötte és sok tanulónak adta át önzetlenül a szakmai tapasztalatait. Szeretett szakmájának fokozatos sorvadását 2005-ben bekövetkező haláláig örökös aggodalommal figyelte. 3 Ezúton szeretnék köszönetet mondani Nemes Pálnak és Ördög Ferencnek az anyaggyűjtésben és a kivitelezésben nyújtott segítségért.
