Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

IV. Kiállítások - Huszár Zoltán: Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak

Németek Magyarországon - Magyarok Németországban Európai életutak Deutsche in Ungarn - Ungarn in Deutschland Europäische Lebenswege (Ulm-B erlin-Budapest-Pécs) Huszár Zoltán A magyarországi kultúra, művelődés nagyszabású nemzetközi bemutatója során a 20062007-ben Németországban megszervezett „Ungarischer Akzent'

1 keretében, egyedülálló vállalkozásnak számít a „Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak" című kiállítás, amely jelentős német és magyar múzeumi összefogással valósult meg. Az ezer évnél is hosszabb magyar-német kapcsolatok történetét, vagy annak bizonyos szeleteit már sok dimenzióban feldolgozták, ill. publikálták. (Múzeumi kiállítás formájában a kapcsolatok bemutatásának egyik legutóbbi példája a Bayern - Ungarn. Tausend Jahre. Bajorország - Magyarország. Ezer év. Passau, 2001) A Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak c. kiállítás a hagyományos történeti megközelítésből egyedül a kronológiai rendet őrizte meg. A két nép kapcsolatának törtenetét 22 életút bemutatásával tárta fel. ,,22 ember élettörténete szemlélteti — az ív a középkor végétől a jelenkorig ér - hogy a két világ közti vándorlás: öröm és üröm egyszerre... Az ábrázolt élettörténetek mozaikkockák a német-magyar kapcsolatok történeti fejlődéséhez. Az életutak a magyar államalapítástól - I. (Szent) István és a bajor Gizella házasságától - napjainkig, különböző társadalmi rétegekből származó személyek bemutatásáig tartanak. Szereplői - az uralkodótól a parasztasszonyig - egy dologban hasonlóságot mutatnak: a magyar-német, ill. sváb történelmi gyökerek határozták meg akarva, vagy akaratlanul is cselekedeteiket. A kiállítás koncepciójának kitalálói és az életutak feldolgozói jó érzékkel választották ki azokat a személyeket, akiknek élete, tevékenysége a magyar-német, sváb kapcsolatok dimenziójában reprezentálja a kettős (hármas) kötődést szülőföldhöz, hazához, nyelvi kultúrákhoz. I. (Szent) István és Gizella, „A királyi pár, aki két világot kötött össze" boldog, példás házasságban élt, a két kultúrát a közös kereszténység palástja alatt egyesítette, amelyért egyházuktól a „Szent" és a „Boldog" megtisztelő címet is elnyerték. Árpádházi Szent Erzsébet (1207-1231) 800. születési évfordulóját ünnepeljük 2007ben. „Az ünnepelt királylány, aki szegénységben halt meg" 24 évesen, a 13. század szokásainak megfelelően már 4 éves gyermekként férje országába került. Thüringiai (IV.) Lajos őrgróf hitveseként szülőhazájától távol gyámolította a szegényeket. Szeretett férje halála után pedig belépett a ferences rendbe, hogy hátralévő rövid életét teljesen a szegények és betegek szolgálatának szentelhesse. ,,A komorna, aki ellopta a Szent Koronát" történelmünk talán kevéssé ismert szereplője. Helene Kottaner (1400-?) története 1439-1440-ben játszódott, amikor I. (Habsburg) Albert halála után Erzsébet, az özvegy királyné hűséges komornáját bízta meg a Szent Korona megszerzésével. Ennek, a magyar történelemben kultikus szerepet betöltő tárgynak a birtok1 Az idézetek a „Deutsche in Ungarn - Ungarn in Deutschland. Europäische Lebenswege. Németek Magyarországon - Magyarok Németországban. Európai életutak." c. kiállítási vezetőből származnak. (Szöveg: Georg Linsenmann, Henrike Hampe (Előszó); szerkesztés: Beate Wild, Henrike Hampe, Ilona Balonyi; Kiadó: Stiftung Donauschwäbisches Zentralmuscum, Ulm, Christian Glass múzeumigazgató [é. n.])