Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
III. Új szerzemények - Nagy Ádám: A szegcdi királylátogatási aranyérem hazatért
a katalógus 367. tétele: Szegedin-Wieder-Erstehimg, 1883 11 egész 1/8 # [dukát] súlyban rövid szöveggel említi a szegedi érmet. 35 A trónörökös halála után 1889-ben magángyűjteménybe került a Münzkabinett-ből. így az első szegedi aranyérmet egy éremkereskedésben 1891-ben becserélték. Ez az érem 1897-ben az Egger-Chubasch cég árverésről a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárába került. 36 A Szeged Városi Múzeum, ma Móra Ferenc Múzeum egyik alapító gyűjteménye a numizmatikai. A fejlődése - több mint száz évére visszatekintve - így meglehetősen sokrétű és sokszínű. Megtalálhatók benne mind a gyűjtőterületről előkerült ásatási, szórvány és zárt pénzleletek, mind pedig a vásárlásból vagy adományozásból származó régi és új magyar fém- és papírpénzek, római és külföldi pénzek, valamint más numizmatikai „műfajok": mint pl. az emlékérmek, kitüntetések, jelvények, a pénzként használt egyéb fizetőeszközök, vagy a helyi vonatkozású értékpapírok, általában a pénzzel és a helyi bankokkal kapcsolatos dokumentumok stb. A vidéki múzeumok közül egyedül Szegeden működik „élő" éremtár a magyar múzeumi hagyományoknak megfelelően önálló könyvtárral, adattárral, fotótárral. Az éremkészítésnek is vannak hagyományai Szegeden 37 , amelynek a kezdete éppen az 1883. évi királylátogatás. Az érmeket verési eljárással sokszorosították, a verőtöveket a szegcdi Móra Ferenc Múzeum Éremtárában őrizzük 1926 óta. A kivert darabszám pontosan csupán az aranyak tekintetében ismert. Mai tudásunk szerint tehát a nagy aranyérmekből egy darab a bécsi Kunsthistorisches Museum Münzkabinett-jében, egy darab pedig a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárában van. A többi aranyveretről eddig nem volt tudomásunk. A föntebb említett aranyveretekből egy példány 2005 májusában került elő egy bécsi cég árverési katalógusában. Az aranyérem adatai: átmérője 38 mm; súlya 27,60 g. Ezek szerint ez az érem egyike annak a két közép súlyú éremnek, amelyet Tisza Kálmán és Tisza Lajos kaptak. Az érmet egy miskolci gyűjtő - mint már más alkalommal, más hungarikumot is - a jelzett árverésen megszerezte és fölajánlotta múzeumunknak megvételre, mint e témában legilletékesebbnek. A fölajánlott érem gyűjtői forgalmi értékének kétmillió forintot jelölt meg, amely összeg múzeumunknak sajnos részben sem állt rendelkezésére. Több banki és egyéb szponzor elutasítása után kérésünkre a NKÖM, támogatva az érmészeti és helytörténeti szempontból kiemelkedő jelentőségű darab megszerzésére tett erőfeszítéseinket, külön keretéből biztosította a szükséges összeg felét. Ezután továbbra is kerestük azt a tisztelt érdeklődőt, leendő támogatónkat, mecénást, szponzort, aki vagy akik az aranyérem megvásárlásához még szükséges fönnmaradó egy millió forintos összeg előteremtéséhez hozzájárni lehetősége, ereje, legjobb szándéka szerint, hogy segítse megszerezni gyűjteményünknek ezt a helytörténeti ritkaságot. Az eladóval közös megegyezés alapján a vásárlás megvalósulásának határidejét 2006 december végében állapítottuk meg. Ez bő másfél éves várakozási időt jelentett. Végeredményben a teljes összeg előteremtésében a Móra Ferenc Múzeum, a Csongrád Megyei Önkormányzat Múzeuma tett nagy lépést, amikor az éppen sikeres gazdálkodási évet záró intézmény a fönntartó engedélyével kiegészítette a vásárlás összegét. Az utolsó pillanatban segítségünkre sietett az éremgyűjtők társadalma is. Különböző összegekkel járult hozzá a vásárláshoz a két nagy egyesületük, a Magyar Numizmatikai Társulat és a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének budapesti, valamint vidéki csoportjai közül a Csongrád megyei, a bajai, a kecskeméti és a székesfehérvári városi szervezetei, ezen kívül az Aranyforint 35 JUNGWIRTH, H. 1995. 130. p. 36 UNGER.T. 1897. 37 id. Szabó Géza ötvösmester 1934-ben kezdett érmeket verni az akkor induló Szabadtéri Játékokra, majd számos városi eseményre, sportversenyre. Fia, Szabó Géza az államosítás kényszer szünete után 1979-ben újra kezdte az éremverést. Mára az igényesen dolgozó műhely egyre szélesebb körben kap elismerést.