Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
III. Új szerzemények - Nagy Ádám: A szegcdi királylátogatási aranyérem hazatért
díszelőadásról. Az előterjesztést Szabados János tanácsnok így fejezte be: „Ebben az ügyben a tanács elhatározta, hogy a díszelőadás alkalmával a prológ díszes kötésű példányaiból egyet a király páholyába, egyet a királyi biztos páholyába, egyet pedig, megőrzés végett a város levéltárába helyeznek el. " A díszkötés költségéről már árajánlatot is kaptak Posner Károly budapesti mestertől. 5 Ekkor még tudtak gondolni a saját, de mégsem öncélú dokumentálásra! A következő napok egyre a készülődés lázában teltek. Egymás után vetődtek föl jó és kevésbé jó ötletek, tervek a ritka esemény emlékezetességének fokozására. Erre példa egy augusztus 31-i újsághír, amely szerint „egy élelmes budapesti fémáru kereskedő" emlékérem verésére tett ajánlatot a tanácsnak. Arról is tudnak, hogy egy helyi iparos már ajánlkozott hasonló elképzeléssel. 6 Valóban így is volt. Pósz Alajos (1845-1904), szegedi ékszerész a királyi biztosnak írta meg levélben ajánlatát augusztus 28-án, amelyben kifejtette célját, rajz vázlata mellett leírva a tervezett érmet 7 : ,,...A legmagasabb látogatás Szeged évkönyveiben arany betűkkel lesz beírva s mivel e látogatás fontosságát minden szegedi ember tudja és érzi, a közönség minden rétege igyekszik tenni olyant, mi a fogadtatás díszét emeli, és az örömet fejleszti. " Az éremkészítés és forgalmazás kizárólagos jogának elnyerése esetén megemlíti az iparos az általa adandó kedvezményeket, köztük: „...kész vagyok a hatóság részére még egy harmadik, nagyobb alakban is azt kiállítani, miket a város a törvényhatóságoknak, múzeumoknak s magas állású egyéneknek emlékül kioszthat. Az érem az első tervezett emléktárgy, bizonyára azért, mert előállítását nem lehetett csak helyi erőből, gyorsan megoldani. Mindenesetre szeptember 5-re már ismertté vált az érem leírása is: előlapon az uralkodó babérkoszorús arcképe a híressé vált SZEGED SZEBB LESZ, MINT VOLT mondással az első látogatás, 1879. MÁRCIUS 17. dátumának köriratában, a hátlapon pedig a városháza homlokzatának képe egy, a hamvaiból föltámadó főnix rajzával, PHONIXKÉNT ÚJJÁSZÜLETETT (sic !), a látogatás dátumának köriratában. 9 A pontos időpontot ekkor még nem tudták. (1-2. kép) /. kép Az érem előlapja 2. kép Az érem hátlapja 5 SZN 1883. aug. 29. 2. p. 6 SZN 1883. aug. 31. 3 p. 7 Csongrád Megyei Levéltár (CSML) városi tanácsi iratok, kb. ein. 211 .SZ./883. 8 Csongrád Megyei Levéltár (CSML) városi tanácsi iratok 16122.; 19067.; 21949./883. 9 SZN 1883. szept. 5. 2. p.
