Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel

7. ábra A) lépcsős csiszolás B) ollós csiszolás C) ceyloni csiszolás D) smaragdcsiszolás 8. ábra A) csepp B) navett C) pampel D) brioleit A méret Az ékkőről ugyanúgy felvehetjük a méret adatokat, mint magáról a műtárgyról: hosszúság, szélesség, magasság; vagy átmérő és magasság méreteket vehetünk. Mint már említettük, a szabályos méretvételnél század pontossággal adják meg, milliméterben az adatokat. A foglalt kövek esetében ilyen pontosságot nem mindig lehet elérni, hiszen bizonyos foglalatfajták pereme ráhajlik a kőre. Annyit tudunk tenni, hogy a foglalat peremvastagságának a felét bekalkuláljuk a méretbe és így egy olyan valószínűsíthető adathoz jutunk, amelynek segítségével már megkülönböztethetők, illetve azonosíthatók a tárgyba foglalt kövek. A magasságot a kő táblája és alsó részének csúcsa (a kalett) közti távolság adja meg. Ha a foglalat zárt, akkor természetesen magassági értéket nem tudunk mérni. A méréseket célszerű minél pontosabb mérő eszközzel végezni. A szakemberek többféle speciális eszközt használnak (haka, Leveridgc-Gaugc hosszúságmérő stb.), múzeumi gyakorlatban persze ezek az eszközök nem fordulnak elő. Apró tárgyak, és ékkövek méréséhez, ha speciális eszközzel nem rendelkezünk, talán a subler a legalkalmasabb.