Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel
tárgy foglalatai oldható csavarkötéssel rögzítettek, akkor megoldást jelenthet a köveknek a foglalatokkal együtt történő „leszerelése" a vizsgálat idejére. Ha egy tárgy több ékkövet is tartalmaz, azokat természetesen darabonként kell megvizsgálni. Az azonos szín nem jelent semmit, hiszen nagyon sokfajta piros, kék, sárga drágakő létezik! Ezért ne lepődjünk meg, ha egyetlen ékszerben szinte azonos színű, anyagra nézve mégis többféle drágakővel találkozunk. Hogy az egyes kövek adatai azonosíthatók legyenek a későbbiekben, talán a legcélszerűbb tárgyfotó(ka)t mellékelni, amelyen pl. sorszámmal jelölni lehet az egyes köveket, és így ezekhez hozzárendelhetők az eredmények is. Ha egy műtárgy drágaköveit szeretnénk meghatároztatni, kihez forduljunk? Minden esetben olyan szakemberhez, akinek drágakő határozói végzettsége van, s megfelelő műszerek állnak rendelkezésérc munkájához. Az egy darab lupéval felszerelkezett, vagy „ránézésre" eredményt mondó „szakember" helyett inkább keressünk megbízható, szakavatott céget, ékszerészt, ékszer vagy drágakő kereskedőt, drágakő határozót. E sorok írója szívesen vállalkozna akár az ország összes múzeumában levő műtárgyak ilyetén vizsgálatára, a múzeumok jelenlegi, egyre szűkülő anyagi lehetőségei miatt azonban reménytelennek tűnik egy (nem kis beruházást igénylő) műszerpark felállítása a pécsi múzeumban, így tehát egyenlőre maradnak a külső szakemberek: • VPearl Kft. 1054 Bp. Akadémia u. 16. I.em./l. Tel.: 1/354-0250 Fax: 354-0251. E-mail: orsi@v-pearl.hu • Kőország, 1051 Budapest, Arany János u. 16. Tel.: 1/269-4040. E-mail: koorszag@koorszag.hu Mit kérjünk, kérdezzünk a szakembertől? A vizsgálandó tárgyak köveit - a mellékelt fotó segítségével azonosíthatóan - darabonként határozza meg. Készítsen a kövekről vizsgálati jegyzőkönyvet, amelyben ne csak az eredményt, de a vizsgálati módszereket, a vizsgálat során használt műszereket és a mért eredményeket is tűntesse fel, a fotó azonosító számaival együtt. Tisztázzuk, vannak-e olyan tárgyaink, amelyeken nem fog tudni méréseket végezni. Beszéljük meg a vizsgálatok módját (a köveket csak foglalt állapotban vizsgálhatja, átlátszó köveken sérülést nem okozhat, hozzájárulunk-e az átlátszatlan kövek alsó, „nem látható" részén karcpróbához, savpróbához stb.) - és ehhez mérjük az elvárható eredményt is. Az üvegutánzatok és felismerésük Ha gyakorlatot akarunk szerezni bármilyen anyagfajta felismerésében, először meg kell ismernünk magát az anyagot, keletkezését, fizikai, kémiai tulajdonságait és ezek által meghatározott jellemzőit. A természetben, vagy a mesterséges körülmények között létrehozott anyagok alaptulajdonságai ugyanis állandóak, tehát anyagra jellemzőek. Egy anyag nem tud másként viselkedni, mint ami - biológiai fogalommal élve — „génjeiben meghatározott". Ilyen tulajdonságok a drágakövek esetében pl. a vegyi összetétel, az atomokból, molekulákból felépülő szerkezet, a keménység, a sűrűség, a fénytani tulajdonságok, mechanikai behatásokkal szembeni reakcióik (törési-hasadási jellemzőik) stb. Egy anyag mázsányi tömegű darabja ugyanazokat a jellemzőket fogja mutatni, mint apró szilánkja, s ezért megmunkálásának mesteri fokát éppen az jelenti, ha a benne rejlő tulajdonságokat, „lehetőségeket" sikerül felszínre hozni, érvényre juttatni. És persze hozzátehetjük, hogy az ember, a készítő, a mester „lelke", tudása is benne van ezekben az alkotásokban, hiszen különféle érzelmi vagy mentális tartalmakat is művészi színvonalon képes közvetíteni általuk. így lesz például a kibányászott vasércből végtermékként csodálatos kapu (1. Fazola Henrik), vagy a kvarctartalmú homokból - adalékok hozzáadásával -, mondjuk egy pazar üvegedény.
