Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Gál Éva: Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel

Drágakövek és utánzatok muzeológus szemmel... Gál Éva A drágakőtudomány (gemmológia) - más tudományágakhoz hasonlóan - igen komoly, sok­rétű szakmai ismereteket követelő, óriási nemzetközi szakirodalommal rendelkező tudományterület. Az elméleti ismeretek mellett itt is hallatlanul fontos a gyakorlat, a ta­pasztalatszerzés, s még így is akadhatnak olyan darabok, amelyek fejtörést okoznak, még a szakembernek is. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a tudományterület nemcsak a valódi drágakövekkel, hanem számtalan utánzatukkal is foglalkozik, hiszen a gemmológusnak választ kell adnia arra, hogy a meghatározásra kerülő kő valódi drágakő-e, és ha igen, akkor pontosan (és bizonyíthatóan!) meg kell neveznie azt. Másrészt ismernie kell a drágakövek utánzatait, a valódiaktól történő megkülönböztetésük jellemzőit és módját is, s ha egy után­zattal találkozik, azt fel kell ismernie. Mivel manapság ez már műszeres vizsgálatok nélkül szinte lehetetlen vállalkozás, ezért a múzeumi műtárgyakba foglalt kövek meghatározását, különösen akkor, ha ennek komoly indokai vannak (pl. műtárgyvásárláshoz, vagy biztosítás kötéséhez szükséges értékmeghatározás, kiemelkedő történeti jelentőségű muzeális tárgyak leírása, védetté nyilvánításhoz szükséges műtárgyleírás stb.) feltétlenül szakemberre kell bízni. A szakemberrel azonban a muzeológusnak „szót kell értenie", jó kérdéseket kell feltennie ahhoz, hogy megfelelő válaszokat kapjon. S az sem hátrány, ha rendelkezünk olyan ismeretekkel, amelyek segítségével felmerül bennünk a gyanú, ha hamis információkkal akarnak elkápráztatni bennünket, például egy műtárgyeladás kapcsán. Bárki megtanulhatja például az üvegutánzatok felismerésének néhány fogását is, s azt hiszem, abban egyetértetek velem, hogy a múzeumi gyakorlatban az üveg, mint műtárgyak, díszítmények alapanyaga igazán gyakori. A műtárgyakat néha tisztíttatni is kell, s jó tudni azt is, miként konzultáljunk a restau­rátorral, ha a tárgy ékköveket is tartalmaz. De ha arra vetemedünk, hogy a műtárgyleírás során az ékszerbe foglalt köveket is leírjuk, akkor tudnunk kell, mit is vizsgáljunk és jegyez­zünk fel - a későbbi azonosíthatóság érdekében - ezeket. (Megjegyzem ez még akkor is fontos lehet, ha az ékszert, vagy más, műtárgyat díszítő követ nem tudtuk azonosítani, meg­nevezni.) Szakcikkek írásakor, pedig ha akarjuk, ha nem, használnunk kell néha gemmológiai fogalmakat, kifejezéseket is, és úgy gondolom hasznos lehet, ha tisztában vagyunk ezek pontos jelentésével. Remélem e kis összefoglaló még nem riasztott el senkit a folytatás megismerésétől! Gemmológiai fogalmak és azok használata Mütárgyismertető katalógusok, tudományos szakcikkek, vagy éppen a nagyközönségnek szóló ismeretterjesztő munkák olvasásakor gyakran találkozhatunk - néha, sajnos helyte­lenül használt - fogalmakkal, mint pl. drágakő, féldrágakő, briliáns, rekonstruált kő, ékkő stb. Nézzük, mit is jelentenek ezek a kifejezések. 1 Szeretném megköszönni dr. Oberfrank Ferencnek - mesterként tisztelt tanáromnak - sok segítségét, tanácsait, önzetlen lektori munkáját. Ő szerkeszti hosszú évek óta a „Magyar Ötvös" című nagyszerű folyóiratot, amelyet az ötvösség, az ékszermüvesség és a drágakövek világa iránt érdeklődők szíves figyelmébe szeretnék ajánlani. Olvasmányos, közvetlen stílusban írt munkái számomra a követendő példaként állítható szakmai tisztességet, a szakmaszeretet, az egyazon szakmabeliek közötti összefogás fontosságát, a magas szintű tudásra törekvést jelentik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom