Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

13. kép Premontrei temető, II. világháborús katonasírok 1945. január 12-én került szóba.

48 Az oroszok közölték a szerzetesekkel, hogy a gimnáziumot és konviktust fogják erre a célra használni. Elkezdték a szögesdrót felállítását az épület körül. Eleinte kétszeres drótsövényt húztak ki, melyet később négyszeresre bővítettek. 1945. január 15-én a premontrei szerzetesek már csak a rendház alagsorában húzhatták meg magukat. Másnap azonban közölték velük az oroszok, hogy délután 18 óráig a rendházat is cl kell hagyniuk. A kiürítéshez öt teherautót biztosítottak, melyre csak a matracok, ágynemük és némi élelmiszer fért fel. A szerzetesek személyes holmijukat maguk cipelve, gyalog indultak el Máriabesnyőrc, az apácazárdába.

49 Megindult a tábor foglyokkal történő feltöltése. Egyszerre akár 20-30 ezer embert is bezsúfoltak az intézménybe, egy-egy teremben annyian voltak, hogy csak állva fértek De sokan voltak, akik már az épületbe sem fértek be, a januári hidegben az udvaron kellett napokig sínylődniük. Ennek következtében rengetegen fagytak meg.-'

1

' A táborba való megérkezés motozással kezdődött. Mindent elvettek a foglyoktól. Ezután következett az orvosi vizsgálat, ahol a bénákat, végtaghiányosokat és a fertőző betegeket szűrték ki. Az élelmezés a táborban nagyon rossz volt. Napi adag kb. 20 dkg kenyér, esetleg tea és minden nap híg sárgaborsóleves volt. Ez utóbbitól mindenki hasmenést kapott. A levest 2-300 literes hordókban hozták. Kanál, pohár, evőeszköz nem volt senkinek, esetleg 48 A hadifgolytábor történetevei behatóbban Polónyi Péter foglalkozott. In: Honismeret 20. évf. 4. sz. 1992. 67-72. pp. 49 FÉNYI 0.1998. 185. p. 50 G. MI-.RVA M. 1998. 129. p. 51 BALOGH .1. 1992. 4. p.