Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

//. világháborús német halottak a Dózsa György úti temetőben A gödöllői harcok során elesett német katonák egy részét a Dózsa György úti temetőben hantolták el. A holttesteket Szabó Aladár nagytiszteletü úr szedette össze és temettette cl a régi református temetőben. Mindegyiküket külön sírba fektették és külön-külön sírjelekct állítottak a hantokra. A kereszteken sokáig olvashatóak voltak a nevek is: Sander Hermann 1925-1944. XI. 7. Helmut Radekürm 1911-1944. XI. 7. Kelte Erich 1909-1944. XI. 17. Neuman Günther 1915-1944. XI. 19. Wagner Georg 1915-1944. XI. 12. Ernst Nowak 1914 VII. 8-1944. XII. 6. A többi név ismeretlen. A keresztek felirata a következő volt: „Hier ruhe in Gott ein unbekantner deutscher Soldat. 1944." Összesen 11 katona volt itt eltemetve. A sírokról folyamatosan gondoskodtak. Korábban Németországból is érkeztek támogatások. A sírjelekct az 1980-as évek végén kicserélték.

38 Az 1990-es években a II. világháborút átharcolt német katonák által létrehozott „Ha minden testvér hallgat-Háborús Sírok Alapítvány" kereste fel a települést, a katonasírokkal kapcsolatban. Miután felkutatták az itt nyugvó bajtársaik sírhelyeit, exhumálták a holttesteket, és a 90-cs évek végén átszállították őket a Budaörsön létesített német katonai temetőbe. //. világháborús halottak a máriabesnyöi temetőben Máriabesnyö elkerülte a súlyosabb harcokat. A temetőben elhantolt katonák inkább a bombázások és a belövések következtében haltak meg. Itt nyugszik 6 szovjet, 20 magyar és 6 német katona. Sírjaikat egyvonalban helyezték cl. A hantokra más síroknál már nem használt sírjelekct állítottak.

39 Két német katona az autópálya építése során került a temetőbe. Őket a munkagépek fordították ki a földből. Nemzetiségüket a zubbonyaik gombjaiból és egy vaskeresztből tudták megállapítani.

40 Báró Atzél Ede-emléktábla Az 1906-ban született gazdasági szakember és agrárpolitikus báró Atzél Ede a magyar nemzeti ellenállás hősekénz, 1944 végén Gödöllőn esett hadifogságba, és tűnt el. Az 1996 októberében felavatott bronz táblát a Magyar Nemzeti Tájékoztatási Egyesület báró Atzél Ede Emlékbizottsága helyezte el a volt járási hivatal épületén. Ott, ahol 1944-45-ben a hadifoglyok sorsáról döntő szovjet katonai hivatal működött. Az avató beszédet Korsós László dandártábornok, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatója tartotta.

41 (10. kép) A fasizmus áldozatainak emléktáblája A fasizmus áldozatainak emlékére 1993. november 21-én avattak márványtáblát Gödöllőn. A táblát az MDF gödöllői szervezetének kezdeményezésére helyezték a Kossuth Lajos utcai bölcsőde falára, ahol korábban a zsinagóga állt. Az épületet a II. világháborúban kapott bombatalálat következtében kellett lebontani. Avató beszédet Gémesi György Gödöllő város polgármestere mellett dr. Szabad György, az országgyűlés elnöke, és Schweitzer József 38 XANTUSZ. 1988./A. 97. p. 39 így az itt fekvő katonák azonosítása szinte lehetetlen. 40 BANK L. 1984. 54. p. 41 Gödöllői Szolgálat, V. évf. 20. sz. 1996. okt. 25. 4. p.