Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

Ismét eltelt egy év, mire az országzászlót a ma is látható formájában felállították. Az eredeti elképzeléssel ellentétben, már csak egy halmot építettek, melynek közepére egy köböl faragott nemzeti címeres tábla került. Az emlékmű tetejére egy töviskorona fölé állították a zászlórudat, melyen a nemzeti színű lobogó kapott helyet. Az országzászlót 1935. október 6-án avatták fel az új helyén, a kastély oldalán, a kastélytemplom előtti parkos területen.

28 (7. kép) II. világháborús emlékművek, tömegsírok A ÍT. világháborúban Gödöllő nem esett a német-magyar ellenállás fő vonalába. így a véresebb harcok elkerülték. A település a Galga mentén felállított védőöv legkeletibb részét képezte. A szovjet csapatok 1944. december 12-én vonultak be a községbe, az Öreghegy Blaha fürdő irányából. A települést szinte puskalövés nélkül foglalták cl a szovjetek, a német csapatok addigra már visszavonultak a főváros felé.

29 A II. világháború számtalan gödöllői áldozatát különböző csoportokra lehet osztani. A fő csoportok közé tartoznak, a katonai, a helyi polgári áldozatok és a hadifogolytábor halottjai. Ezeket a csoportokat lehet még kisebb egységekre bontani. Az első főcsoportba a katonaáldozatok tartoznak. Ezen belül az első alcsoportba a gödöllői honvédeket soroljuk. Többségük a hazájától távol halt meg 1939-től kezdődően. Sokan közülük a Don-kanyarban estek, vagy tűntek el. A háború vége felé, a frontvonal közeledtével megnőtt azoknak az áldozatoknak a száma, akik földi maradványait hazaszállították és a helyi temetőkben hantolták el.

30 A második alcsoportba, a gödöllői harcok során, vagy az itt működő hadikórházban meghalt honvédek tartoznak 1944 őszétől kezdődően. Egy részüket a premontrei temetőben hantolták el. A harcok során meghalt katonákat a Dózsa György úti temetőben és a máriabesnyői temetőben helyezték örök nyugalomra. A Dózsa György úti temetőben külön erre a célra egy parcellát alakítottak ki, aminek mára a nyomát sem találhatjuk, a 70-es években fölszámolták, a sírokra pedig - úgy, mint az országban sok más helyen - rátemettek.

31 A harmadik alcsoportba az idegen nemzetiségű katona halottakat soroljuk. Ok szintén a front közeledtével kerültek a településre 1944 őszétől. Földi maradványaikat a település mindkét nagy temetőjébe temették. Nemzetiségüket tekintve többségében szovjet katonák voltak, de a visszavonuló német csapatok is hagytak hátra halottakat. A második főcsoportba a világháború több száz gödöllői polgári áldozata tartozik. Ok szintén több alcsoportra oszthatók. Az első alcsoportba azok a civilek sorolhatók, akik a településen a frontharcok következtében vagy azután kaptak halálos sebet.

32 Az áldozatok túlnyomó része a bombázások és belövések következtében haltak meg. Földi maradványaik a Dózsa György úti temetőben és a máriabesnyői temetőben a mai napig is megtalálhatók. A második alcsoportot az 1944-ben deportált zsidó áldozatok alkotják. Sorsukról szinte semmit sem tudni. A harmadik alcsoportba azok a lakosok tartoznak, akiket 1945 után a szovjet katonák hurcoltak el kényszermunkára. Az ő további sorsuk a zsidó áldozatokhoz hasonlóan szintén ismeretlen. A harmadik főcsoportba az a több ezer áldozat tartozik, akik a premontrei rendház és gimnázium épületében, 1945 januárjától működő, gödöllői hadifogolytáborban haltak meg. 28 Gödöllői Hírlap, VIII. évf. 40. sz. 1935. szept. 29. 2. p. 29 BANK L. 1984. 50. p. 30 Előfordultak olyan esetek is mikor a hozzátartozók a háború után exhumáltatták a holttesteket és Gödöllőre szállítanák. 31 BÚS J. 2001. 12. p., 316-317. pp. 32 A front elvonulása után meghaltak többségét a szovjet katonák ölték meg.