Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

A Hősök szobra, I. világháborús emlékmű A község a háborúban elesett hősök emlékérc szobrot kívánt állíttatni. Ezt mindenképp a központban akarták elhelyezni. A közgyűlés az emlékmű helyéül a település főterének egy részét, a mozival szemben lévő területet jelölte ki. A testület Siklódy Lőrinc szobrászművész tervét fogadta el.

18 A szobrot 1930. szeptember 7-én avatták fel 11 órakor. Az ünnepség előtt reggel a község összes templomában ünnepi istentiszteletet tartottak. Ezután vonultak az érdeklődők a szobor leleplezésének színhelyére. Nemcsak Gödöllőről és a gödöllői járásból érkeztek az avatásra, hanem a szomszédos járásokból is. Fél 1 l-re a főtéren közel 5000 ember szorongott. A szobrot Horthy Miklós kormányzó leplezte le, aki az egész családjával megjelent az eseményen. Az avatás után következett a koszorúzás.

19 A felállított szobor környezetét is rendbehozták. Kertészctileg gondosan tervezett, ízlésesen kialakított kis parkba került a „Hősök szobra". A Ferenc József temek ez a része ettől fogva a „Hősök ligete" nevet viselte. Az alkotás egy fiatal férfit ábrázol, aki jobb kezében egy nemzeti színű zászlót, baljában pedig egy virágcsokrot tart. Siklódy Lőrinc, a szobor alkotója ezzel a szobormintával nyerte meg az országos tavaszi tárlaton a főváros nagydíját.

20 (5. kép) De voltak Gödöllőn olyanok, akiknek nem tetszett a mű, és még az átvétel előtt tiltakoztak, kérelmüket azonban az alispán elutasította. Ettől fogva az emlékműnél ünnepelték meg a hősök napját, május utolsó vasárnapján. De a halottak napján is tartottak 5. kép A Hősük szobra 18 XANTUSZ. 1988./A. 60. p. 19 Gödöllői Hírlap, 11. évi". 37. sz. 1930. szepl. 14. 1-2. pp. 20 Siklódy Lőrinc erdélyi szobrászművész volt, valószínű ezért öltöztette a szobrot székely népviseletbe.