Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn
1890-bcn alakult meg a Honvédszobor Bizottság. Megpróbáltak anyagi forrást biztosítani a szobor elkészítéséhez. Kiadtak „Kegyelet" címmel egy albumot, melynek bevételét a szobor létrehozására fordították. Ám a kezdeti lelkesedés lassan alábbhagyott, anyagi forrás hiányában a kezdeményezés pedig teljesen elhalt. A honvédemlék felállításának terve ezután 1898-ban került ismét napirendre. Márciusban megalakult „A Gödöllői Szoborbizottság azzal a céllal, hogy a gödöllői temetőben nyugvó 48-as honvédeknek díszes emlékszobrot állítson". 9 A bizottság megkezdte munkáját és elkezdték az adományok gyűjtését. Az emlékmű alapjának tervezését Almási Balogh Loránd budapesti műépítész vállalta cl, a szobor elkészítésével pedig Szász Gyula akadémiai szobrászt bízták meg. A lelkesedés ebben az esetben is kezdett lankadni. Úgy látszott, hogy az anyagi források ismét nem lesznek elegendőek a munka elvégzéséhez, azonban „Szász Gyula szobrász és Balogh Lóránd műépítő hazafiságból vállalkoztak az emlék művészeti részének elkészítésérc". Ezzel a felajánlással már lehetőség nyílt a szobor tényleges megvalósítására. 10 A szobor tervezése megkezdődött, de még nem volt megfelelő felirat a szobor talapzatára. Ennek a problémának a megoldására „Erdélyi Zoltán hírneves poétánk három kis verset küldött a gödöllői honvéd szoborbizottságnak, hogy azok közül válasszon egyet a tavasszal leleplezendő honvédemlék síriratául". 11 A bizottság a három verset közzétette a Gödöllő és Vidéke hetilapban, és az olvasóközönségre bízták, hogy válasszák ki a legmegfelelőbbet közülük. Egy héttel később Nagy György újságíró is eljuttatott négy versikét a bizottsághoz, melyekre ismét a sajtóban lehetett reagálni. Végül a szobor talapzatára felkerült egy Erdélyi Zoltán és egy Nagy György által írt versike. Az emlékmű helyének előkészítésével és a munkálatok egy részének kivitelezésével Persler Kálmánt bízták meg, aki 1898 őszén neki is állt a feladatok elvégzésének. A 12 tömegsírban nyugvó 314 honvéd földi maradványait exhumálták és két új tömegsírba helyezték át. A két tömegsír közül az egyik a katolikus, a másik pedig a református temetőben volt egymás mellett. Az újonnan kialakított sírokra egy hatalmas sírhalmot emeltek, melyre 1 899 tavaszán kerülhetett föl az emlékmű zárásaként a szobor. Úgy tervezték, hogy a szobrot a „Ganz és Társa világhírű gyár fog vasba önteni" 12 . De az alkotást végül kőből faragták ki. Az 1898-as tervekben a szobor átadásának az időpontját 1899 májusában 9 Gödöllő és Vidéke, I. évf. 11. sz. 1898. ápr. 10. 89. p. 10 Gödöllő és Vidéke,!, évf. 47. sz. 1898. dec. 18. 430. p. 11 Gödöllő és Vidéke, I. évf. 43. sz. 1898. nov. 20. 398. p. 12 Gödöllő és Vidéke, I. évf. 40. sz. 1898. okt. 30. 374. p. /. kép Az első gödöllői honvéd emlékmű
