Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Fábián Balázs: Hősi halottak, sírok és emlékművek Gödöllőn

tott köztük, hanem a kolera és a tífusz is tizedelte őket. A katolikus plébános feljegyzései szerint legtöbben a két utóbbi betegségben haltak meg. Volt olyan nap, amikor 30-40 halottat temettek el a temetőben. A holttestek egy részét a katolikus és a református temetőt elválasztó árokban hantolták el. A gödöllői kórházban összesen 314 katona halt meg. Egy részüket az elvonuló sereg hagyta hátra, más részüket a keresztúri és a cinkotai táborból hozták ide már betegen. A halottakat a temetőben 12 tömegsírba temették.

2 Az osztrák csapatoknak is voltak olyan sebesültjei, akiket már nem tudtak elszállítani és a településen maradtak. Többségük az ideiglenesen felállított kórházba került, a honvédekkel együtt. Ám kisebb részük a hadifogságtól való félelem miatt inkább elbújt. Ok a gödöllői német telepesek utódainak házaiban leltek menedékre. Voltak, akik meggyógyultak és polgári ruhába öltözve távoztak, de voltak, akik meghaltak. Az őket rejtegetők nem merték a hatóságoknak bejelenteni a halottat, inkább pap nélkül éjjel, titokban a kertben vagy az udvarban ásták cl a holttesteket.

3 Ez volt az oka annak, hogy az 1960-as években nagy számban kerültek elő csontvázak a Kossuth Lajos-, Városmajor-, Kőrösfői utcák kertjeiből.

4 1849. június 15-én jelentek meg Gödöllőn az orosz csapatok. A kastély még mindig kórház volt, s a megürült helyeket most kolerás orosz katonák töltötték meg.

5 Közülük is sokan meghaltak, holttesteiket szintén a temetőben hantolták el. Az első honvéd emlékmű Gödöllőn az első 1848-49-es szabadságharc emlékmüvét 1861-ben, még a kiegyezés előtt állították. Egy lelkes hazafi, Horváth Ferenc emeltette, Erdélyi Ferenc református lelkész támogatása mellett, a református temetőben eltemetett honvédek emlékére. Az emlékmű egy kőből faragott obeliszk, melyen egy növényfüzér fut keresztül.

6 Hátuljára egy márványtáblát erősítettek, a következő szöveggel: „Az 1848^49.-iki viharos időben a honért dicsőn elvérzett honvédek c sírokban porlanak s kiknek örök tisztelet jeléül e sírkövet emelteié Horváth Ferenc Gedellőn szeptember 28.-án 1861 ."

7 A tábla ma már nem látható, a helyét is lefestették. Az oszlopot lánckerítés veszi körül, melyre egy öntött vas táblát erősítettek a következő szöveggel: „Átalakították a gödöllői iparos ifjak", ez feltehetően 1882 májusában történhetett. Ez a tábla ma az oszlop elején van. Fölötte egy felirat olvasható „1848-1849 hős honvédéi" szöveggel. Az idők során az obeliszket átalakították, fehérre festették. A rajta keresztül futó növényfüzért pedig feketére mázolták.

8 (1. kép) Az isaszegi csata emlékműve Az első honvéd emlékmű a század végére rossz állapotba került. Ezért határozták el lelkes gödöllői polgárok, hogy méltó emléket emelnek a gödöllői temetőben nyugvó honvédek sírjai fölé. 2 BERENTE I. 1937. 306-307. pp. 3 BERENTE I. 1937. 308. p. 4 G. MERVA M. 1998. 98. p. 5 BERENTE I. 1937. 310. p. 6 MÉLYKÚTI CS. 1997. 7. RIPKA F. 1890. 9. p. 8 MÉLYKÚTI CS. 1997.