Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya

ber 14-én hajnali írásbeli munkáit elvégezvén misén vett részt, s ezután „vadászni kiment. Egész nap ott kint mulatván, sok vadat ejtettek el a puskások".

53 Rákóczi udvartartásában fontos helyet foglalt cl a vadászat, jágere udvarának és uradalmainak becses, cselédeket, lovakat tartó tisztviselője volt, aki a vadászkutyákra is felügyelt, s aki ott szolgált, ahol éppen szükség volt rá. A fejedelem 1707 márciusában titkárának, Krucsay Mártonnak írt levelében figyelmezteti, hogy Munkácsról Szerencsre küldött jágerének adja ki a megállapodás szerinti járandóságát.

54 Rákóczi vadászszenvedélyének emléke egyébként máshol is fennmaradt a kései hagyományban, az 1903. évi kassai Rákóczi-kiállításon két őzagancsból készült gyertyatartót is kiállítottak mint Rákóczi-ereklyét.

55 Az 1707 őszi nagy zempléni vadászatok akár szolgáltathatták is a viselet alapanyagát, az Iparművészeti Múzeum Kisgyűjteményeinek említett casulája (Ltsz.: 13.634.) és a felsővadászi miseruha közös műhelye azonban kétségessé teszi ezt a feltételezést. A kikészített és nyers állatbőrök egyébként a várleltárak állandó szereplői, a főúri háztartások sokszor nagy tételben tárolják a különféle bőröket, a finom bőrök elkészítéséhez azonban a tímárok szakértelme és felszerelése szükséges, a háziipar keretében nem kivitelezhető, így ha Rákóczi el is ejtett szarvast, kikészítését csak mesterekre bízhatta, nem beszélve a bőrművesség magas nívóját igénylő festésről és poncolásról. Ilyen mesterek azonban nemcsak a hagyományos felső-magyarországi kézműipari központokban (Kassa, Eperjes, Rozsnyó) állhattak rendelkezésére, hiszen iparfejlesztő politikája révén Huszton színes bőrmanufaktúrát állított fel, ahol a színes bőrfeldolgozásban jártas örmény munkásokat alkalmazott, az eszközöket egy konstantinápolyi zsidó kereskedő szerezte be. Munkácson karmazsinkészítő törökök dolgoztak neki.

56 Liturgikus tárgyak donációja hozzá tartozott a barokk főúri kegyességhez, a Rákóczicsaládhoz több miseruha-adomány is fűződik a 17. század végén. A kassai ereklyekiállításon szerepelt Rákóczi Erzsébet által 1691-ben a zborói plébániának adományozott három miseruha. Az első arannyal és ezüsttel hímzett selyemből, a második virágos selyemmel és aranyszállal szőtt virágos szövetből, a harmadik zöld-sárga hímzett selyemből készült, ezeken Rákóczi nagynénjének monogramja is szerepelt.

?7 A hagyomány a fejedelem nővére, Aspremont grófné Rákóczi Julianna keze munkájának tartotta azt a szintén zborói pluvialét, melyet ugyancsak Kassán állítottak ki 1903-ban.

58 A zborói öltözetek is jelzik, hogy a donátor címerével és/vagy monogramjával általában megjelölte kegyes adományát, feltűnő azonban, hogy a felsövadászi miseruha semmiféle donátor-jelzéssel nem rendelkezik, ami ugyan a kegyúr vagy adományozó szerénységének a jele is lehetne, ha a korban nem éppen az ellenkezőjére lenne inkább példa. Az évszám hangsúlyozása egy másik kérdést is felvet, mégpedig az alkalomét. Ha volt alkalom, amely a fejedelmet az adományozásra sarkallta, az 1707. év két kiemelkedő eseménye feltétlenül ezek közé sorolható, az egyik az erdélyi fejedelmi beiktatás Maros53 Uo. 57-58. pp., 65.p., 72-73. pp. 54 Lapér nevűjágermesterünket küldvén bizonyos kutyákkal Szerencsre... jágermesternek is praebendája conventiója szerint cselédjeire és lovaira adassék ki; ha pedig az ebeknek kívántató árpa- vagy zabliszt iránt fogyatkozás interveniálna... vétessen számukra elegendő lisztet. Munkács, 1707. márc. 11. II. Rákóczi Ferenc levele Krucsai Mártonnak. AR II. 78. 55 17159-160. Gyertyatartó, őzagancsból, alabástrom-alapon. Hagyomány szerint a II Rákóczi Ferencz által elejtett őznek agancsából készült. Kiállította: Levendovszky János. A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás laljstroma. 1903. 39. p. 56 ASZTALOS M. 1934. 276. p. 57 A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás lajstroma. 1903. 167. p. 222. p. 58 5/56. Pluviale, zöld selyemből, gazdag domborművű aranyfonatú hímzéssel. A hagyomány szerint Rákóczy Julianna munkája. Kiállítja: A zborói róm. kath. templom. A kassai Rákóczi-ereklye kiállítás lajstroma 1903. 172. p.