Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)

II. Közlemények - módszertan - műhely - Sedlmayr Krisztina: A „Pedrazzini-ing"

Pcdrazzini-ing, mit üzen a kiállításban ez a tárgy? Csakúgy, mint a háború utáni magyar történelem más korszakaira, a forradalom bemutatására is elkeserítöen kevés hely jutott. A látogató a terem közepén kialakított, sürü hálóval fedett folyosón halad, a „történelem" a balra és jobbra kialakított rekeszekben tárul fel. Egymással szembekerült így a harc és a megtorlás, a szűkös tér és a rendelkezésünkre álló nem túlságosan bőséges anyag miatt a bemutatás inkább jelzésszerű. A háttér, az utcai harcot ábrázoló óriásfotó előtti vitrinben látható az egyenruha, melyet Maléter Pál viselt a Kilián laktanyában. Mellette földre helyezett viharkabát, az az öltözet, mely az 1956os fotókon leggyakrabban tűnik fel, s mellyel így a névtelen felkelőt ábrázolhattuk. A viharkabáton látható nemzetiszínű karszalag egy a Tcxtilgyüjteménybcn található pár darab közül, melyet azon az őszön a felkelők viseltek. A Pcdrazzini ing, ez az egyedi és különösen becses tárgy természetesen nem maradhatott szabadon, vállfára akasztva és lágyan redőzve helyeztük el az üvegkubusban. (4. kép) Előtte a híres portré, mely örökre fiatalon őrzi Pcdrazzini arcát. (5. kép) De ki volt hát ő, hogyan került a forradalom napjaiban Budapestre, kik voltak vele a sebesülése után és miért veszi körül alakját annyi titok és szóbeszéd? A jómódú francia és svájci szülőktől származó Jean-Pierre kereskedelmi főiskolát végzett, de jobban érdekelte a fényképezés. 21 éves korában már a Paris Match szerkesztőségében dolgozott, és néhány éven belül a nagy példányszámú képes újság sztárriporterévé lépett elő. Beutazta a világot és persze mindenütt ott volt, ahol a puskaporos hordó éppen robbanni készült. Nem volt számára elérhetetlen társasági esemény, de erősen vonzotta az egzotikum is. Pcdrazzini munkásságának kutatója, Stemlerné Balog Ilona 2006 tavaszán Miskolcon, az '56-os fotókról rendezett konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy a televízió térhódítása előtt milyen fontos információs forrást jelentett a riportereit a helyszínre küldő képes magazin. 1956 nyarán Pcdrazzini barátja, Dominique Lapierre újságíró és szovjet kísérőjük, Szláva Petuhov több ezer kilométeres autóutat tett a Szovjetunió európai részében. Elsősorban a hétköznapi életről küldtek tudósításokat. Ezen az úton készültek a Pcdrazzini életmű csúcsát jelentő riportfotók. A magyarországi forradalom hírére Jean-Pierre Bécsbe repült, majd október 27-én átlépte a magyar határt. A Paris Match rajta kívül három riportert is a helyszínre küldött. 4. kép Részlet a Magyar Nemzeti Múzeum állandó történeti kiállításának 1956-os anyagából