Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 7. (Budapest, 2007)
I. Tanulmányok - Gyulai Éva: Kultusz és valóság - Rákóczi-relikviák egyházi gyűjteményekben. A felsővadászi Rákóczi-casula és a jezsuiták homonnai kollégiumának Escobar példánya
tomány nevét feltehetően összetévesztette a Walfried germán férfinévvel (Valfridis), ami a magyartól idegen anyanyelvre vagy iskolázottságra mutat. A magyarázó felirat végén szerepel, hogy arról a Rákóczi hercegről/fej edelemről van szó, aki Rodostóban halt meg. Mintha a második szöveg szerzőjének és környezetének Rákóczi ismertebb lett volna birodalmi herceg és a hessen-wanfriedi uralkodó lánya hitvesének minőségében, mint magyar fejedelemként, s rodostói halálával is mintha pontosítaná, hogy kiről van szó, egy olyan közegben, ahol Rákóczi magyarországi működése kevéssé ismert. Ilyen lehetett egy aulikus, vagy egy idegen, illetve idegenben nevelkedett arisztokrata család, esetleg egy idegenben tanult egyházi személy környezete. Megjegyezzük, hogy Felsővadász 18. századi földesurai, a széplaki és enyickei Mesko bárók családja ilyen lehetett, idősebb Mesko Jakabnak az egri püspökhöz írt autográf leveléből kiderül, hogy a magyar nyelvet bírja ugyan, sőt írni is képes magyarul, de nem anyanyelvi szinten, s mind írása, mind nyelvi fordulatai német tanulmányokra engednek következtetni. 15 Leltárak Ez idáig eldönthetetlen, hogy a felirat(ok) ki által és hogyan került(ek) a casula bélésére, a tárgy sorsa azonban majdnem másfél századig visszakövetkeztethető, 1769-ben ugyanis már bizonyosan a felsővadászi római katolikus plébánia birtokában volt, az egri egyházmegye (a kassai egyházmegye megalakulásával Kassára került, s ma a Kassai Érsekség Kosická arcidiecéza - Levéltárában található) látogatási jegyzőkönyve ugyanis már megemlékezik róla. 16 A felsővadászi casula ugyanakkor az Iparművészeti Múzeum említett műtárgyának készítési idejét is pontosítja, hiszen a közös műhelyben készült darabok terminus ante quem-jét 1769-ben határozhatjuk meg. 1769-ben Felsővadász birtokosa és kegyura Mesko Jakab báró, akiről a canonica visitatio azt jegyzi fel, hogy nem lakik ugyan (állandóan) Felsővadászon, de kegyúri feladatainak eleget tesz. 17 Az éppen alapítása fázisában lévő katolikus plébánia meglepően gazdag a liturgikus viseleteket illetően, leltárába négy miseruhát vettek fel, ezek között három selyemből készült, kettő vörös, a harmadik a gyász alkalmára szolgáló fekete, „a negyedik casula pedig szintén vörös, s bőrből készült" (8. kép). 18 A textíliák között egyébként a ministráns gyerekek ingecskéit is felsorolják, amelyekhez egyik oldalukon vörös, másikon fekete szárnyakat viselnek. Az 1769. évi canonica visitatio ugyan nem említi, hogy a casulának bármiféle köze lenne Rákóczihoz, ritkasága alapján azonban bizonyos, hogy cz a papi öltözet azonos a 15 Az Felső Vadaßy Plebamtsért hogy eddigh nem merítem instálni némljeknek /:tett pontos is sajnos declaratiok miat in publica gyermekem elen .7 alazatossan bocsajnadat kérem, tudván magam, ott való lételemben, hogy Néhai T. Plebanusnak annak előtte is halalas beteghségben, accomodatioya, ßolgalatja ira minden fiűkséghes alapotja volt: de értven V(ice) Archi Diaconus úr(am)tűl Nagy Méltosaghu Malajitjad, mint hogy az subjektumokat, nem tudom áztat alazatossan xTentalom meljet Excellenciád meltaßtatik oda kegjessen rendelni, a mint is Fiamnak parantsolttam hogy Egerben alazatossan udvaroljon, is az volt circumstantiakat alazatossan tetegalja.... L(iber) B(aro) Jacobus Mesko levele Eszterházy Károly egri püspökhöz. Mád, 1768. nov. 21. AA Cass Felsővadász - Acta Parochiae 16 AA Cass Distr. Vol. 12. 17 Patrónus Ecclesiae est dominus ilhistrissumus L(iber) Baro junior Mesko. Non est in usu presentae, officio patront satisfacit. (1769) AA Cass Distr. Vol. 12. 18 Ecclesia haec habet casulas quatuor, quarum très sunt ex materia sericea, duae rubri coloris, tertia nigri, quarto est ex peile itidem nibri coloris. Item habet très stolas. très manipulas. Pluviale nullum, dalmaticae nulláé. Albas habet 4. superpellicea 3, humeralia 4, cingulum 1, corporalia 5, palas 3, purificatoria 6, manutergia 5, mappas altarium 3, tobaleas 2, antipendium nullum, umbellam nullám. Portatile 1 non violation, Missale 1, Rituale 1. Cancionalia 2, utrumque Selebcsinii, unum Hungaricum, alterum Slavonicum. Instrumenta musicalia nulla. Lampades portatiles nullae. Pueri ministrantes habent indusiola alba cum alis rubris ex adversa vero parte nigris... (1769) AA Cass Distr. Vol. 12.
