Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - H. Bathó Edit: Rákóczi és a jászok

Rákóczi hívó szavára a jászok szervezkednek és létrehozzák a híres nemes jászezert, amelynek egyik kapitánya Szentmiklósi János lett, aki az eladás időszakában a jászok kapitánya is volt. A jász regiment másik két ezeres kapitánya Sőtér Tamás és Kókay Márton,

5 fostrázsamestere pedig Czeglédy Mihály lett.

6 A jászezer az ún. mezei hadak közé tartozott, s irreguláris hadsereg volt, vagyis a fenntartásáról a kerületek gondoskodtak. Török András jászkun alkapitány 1703. november 6-án kelt levelében arról számol bc Károlyi Sándornak, hogy a jászok fegyvertelenek és lovatlanok. Majd azt írja: „Ez a nép kész volna a haza szabadsága mellett fegyverkezni, de.. .fegyvertelen, sőt a mely lovasok vannak is, ki két ki háromesztendős csikón és többnyire nyereg nélkül."

7 Rákóczi azt írja visszaemlékezésében, hogy „... a Jászság lakói 5-6000 jó katonával szaporították hadaimat." Nagy valószínűség szerint ez a szám erős túlzás lehet, hiszen a három kerület együttesen sem tudta volna kiállítani ezt a létszámot. Később Rákóczi maga is igazolja ennek valótlanságát, amikor azt írja „Ezer jásznak kellenék continue táborunkban lennie, alig vagyon 300." 1704 végén pedig úgy rendelkezett, hogy a jászok lovas regimentjükön kívül maguk közül „... még két száz jó fegyveres gyalogokat adjanak". Szolnok várába, úgy hogy ezeket maguk élelmezzék és hónaponként váltsák fel őket.

8 Az ezredről 1705-ben és 1706-ban pontos kimutatást készült. Ebben az időben a Jászság 11 falujának összlakossága mintegy 8600 fő lehetett, amelyből 1705-ben 1170 fő, 1706-ban pedig 1236 fő szolgált Rákóczi seregében.

9 1708. szeptember l-jén a jászezer létszáma mindössze 500 fő volt 10 zászló alatt.

10 Nagyon valószínűnek tűnik, hogy a jászczer eredeti létszáma, mint ahogyan maga az elnevezése is mutatja - ezer fő körül lehetett, de mint a források bizonyítják, sokszor még az ezret sem érte el. Rákóczi már a felkelés kezdetén rendezi a jászok és kunok közjogi státuszát. 1703. október 27-én Tokajban kelt rendeletével hatályon kívül helyezte a Német Lovagrend jászkun földesúri hatalmát, s vajai Vay Ádám szabolcsi nemest, saját udvari kapitányát nevezte ki jászkun főkapitánynak. Helyettesének meghagyta Török András Nógrád megyei alispánt, aki már korábban is betöltötte e tisztséget. A jászok kapitánya pedig továbbra is Szentmiklósi János maradt.

11 1704 márciusában pedig a Gyöngyösön tartott gyűlésen Rákóczi már követelésként fogalmazta meg, hogy „ ... állítsák vissza a jászok, kunok és más népek, polgárok elkobzott jogait."

12 Az 1705. szeptember 20-án megtartott szécsényi országgyűlésen a jászok is képviseltették magukat: Kászonyi Tamás Jászberény jegyzője és Várkonyi András személyében. A Jászság képviseletében ők írták alá a szövetséglevelet és tették le a hűségesküt „ ... a haza szabadságáért összeszövetkezett magyarok vezérlő fejedelmének." A szövetséglevelet a legtöbb jelenlévő latinul írta alá, míg a jászok és a kunok magyarul.

13 Az 1706 június 13-án, Nagyszombaton megtartott bekekongresszus alakuló ülésének egyik fő tárgyalási pontja ismételten az volt, hogy „...a nemesek, jászkunok, hajdúk kiváltságait hagyják meg."

14 A jász ezredet elsősorban a Duna-Tisza közötti hadműveletekben alkalmazták. 1704-ben Károlyi Sándor fővezérlete alatt részt vettek a dunántúli harcokban, majd decemberben a 5 Kókay Márton eredetileg császári kapitány volt 1704 májusában került a kurucok fogságába. Kuruccá lett és előbb Révay, majd Bezerédy Imre alezredeseként szolgált. Archívum Rákócziánum, 1873-1889. X. 6 Archívum Rákócziánum , 1873-1889. IX. 746-748. pp. 7 BÁNKÚTI I. 1976. 31. p. 8 ESZET. 1955. 31. p. 9 FODOR F. 1942. 86. p. BESENYI V. 2004. 8. p. 10 Archívum Rákócziánum, 1873-1889. VI. 56. p. 11 BESENYI V. 2004. 6. p. SUGÁRNÉ KONCSEK A. 2003. 248. p. 12 MÁRKI S. 1907. 327. p. 13 PORTELEKI J. 1936. 6. p. 14 MÁRKI S. 1907. 542. p.