Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 6. (Budapest, 2006)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bagi Gábor: Szolnok a Rákóczi-szabadságharcban. Egy történeti hagyomány hiánya és ami mögötte van
Az őrség ellátása A szolnoki kurucok ellátását, felszerelését kezdetben jórészt a Három Város és környéke fedezte. 1704 januárjában Rákóczi Kecskemétről és Nagykőrösről rendelt az őrségnek ruhát, 300-300 dolmányt, fekete süveget és nadrágot, ám a munka lassan haladt. Háncsok fizetést és zászlót kérő levelében is megjegyezte, hogy Tiszacsegéig küldene embereket, de azok ruhátlanok. Végül áprilisban Csiszár Kecskeméttől átvett 150-150 dolmányt, süveget és nadrágot, ám Nagykörösről, Ceglédről semmit nem kapott. Ezért Vay Ádámtól só mellett az őrségnek újra rendes ellátást (zsoldot) kért. 24 1704 elején Hieronim Kristóf Gottrau sörfőzőmester kérte a szolnoki sörfőző újjáépítését. Az engedélyt megkaphatta és ősszel már tiszttartóként igazolta 43 hordó liszt átvételét. (Háncsok Ádámot aradi fogsága idején helyettesítette tisztében.) A hatvani német Gottrau még szolnoki prófuntmesterként csatlakozott a kurucokhoz, bár azok mindenéből kifosztották. 1706 augusztusában már élésmester és hadbiztos, ki Háncsok előléptetésével a fiskális jószágok intézői tisztét is megkapta. Rákóczi 1706 végén veszteségeiért kárpótolta. 25 1705 januárjában a fejedelem Berthóti István kapitánynak meghagyta, hogy az őrséget a várbeli kocsma jövedelméből fizesse. Ez azonban elégtelen volt, mivel utóbb Berthóti jelezte, hogy a katonaság a kocsmához nem ragaszkodik, de a rendes fizetéshez igen. Februárban Szappanos István is itt szolgáló hajdúi nyomorát panaszolta Rákóczinak. Végül júniusban a fejedelem Seres György harmincadosnak meghagyta az őrség zsoldjának fizetését, a régi listák alapján. 26 1705 szeptemberében Horváth Tamás Soltról jött hajdúinak fizetését és ruházását említik, ám ezek hamarosan távoztak innét. Ekkoriban Tokajból vízen lisztet, Egerből 500 köpenyt szállítottak Szolnokra, a fejedelem pedig Somogyi Péter hadi fizetőmesternek szolnoki szükségletre 6000 Ft-ot küldött. Ekkor az őrség már zsoldot kapott, s Háncsok Ádám is panaszolta, hogy a katonák fizetése is feladata. 27 1705 tavaszán Szolnokról 3 sajkára való tarackot kértek Bottyán Jánosnak, majd Gyula ostromához a mezőtúri táborba is küldtek szállítmányokat és katonákat. Előbb Berthóti 65 szekémyi küldeményét emiitik, majd a túri sánchoz szükséges deszkákat, karókat és egyebeket. Október 9-én Háncsok Károlyinak 50 vágómarhát küldött, bár a várban 100 sem volt összesen. A gyenge abrak is fogyóban volt, de a fő bajt a liszt hiánya, minősége jelentette. Eger tájáról dohosat küldtek, amit bunkóval kellett tömi és keverni. így jó kenyeret nem lehetett sütni, mire Hancsokot a hajdúk szidták, öléssel fenyegették. Ekkoriban Bottyán újra 3 tarackot, puskákat és szerszámokat vitt Soltra. 28 Szolnok 1703-1706 között a kuruc hadseregellátáson belül - minden bajok mellett is - a Közép-Tisza vidékén meghatározó szerepet játszott. Készleteit sok esetben a régión kívül eső feladatokra is igénybe vették. Szolnok a kuruc állam gazdasági rendszerében Rákóczi 1707-ig igyekezett állama kiadásait kincstári jövedelmekből, forgalmi adókból és pénzverés révén biztosítani. A gazdasági szervezet kiépülése Szolnokot is érintette. A sókereskedelemnek a város régtől központja volt, így ennek a rendszere gyorsan megújult. 170424 KO. V. 68. p., HORNYIK J. 1866. IV. 274. p., BALANYI B. 1979. 86. p., BENEDEK Gy. 1989. 319. p., BÁNKÚTI I. 1992. 35. p., UŐ. 1996. I. 118. p., MÉSZÁROS K. 2000. 393. p. 25 BÁNKÚTI I. 1996. I. 107., 361-362. pp., MÉSZÁROS K. 2000. 384., 397-398. pp. 26 ESZET. 1955. 28., 200-203. p., BÁNKÚTI I. 1992. 102. p., UŐ. 1996. I. 193., 202-203. pp. 27 AR. I. 405., 424^t25. pp., IX. 226., 247. p., KO. V. 303-304. pp., BÁNKÚTI I. 1996. I. 241., 255. p. 28 AR. IX. 179. p., THALY K. 1865. 68. p., BÁNKÚTI I. 1976. 262-263. pp., MÉSZÁROS K. 2000. 394-395. pp.
